Evangelikus lap, 1912 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1912-07-27 / 30. szám
8. oldal Evangélikus Lap. 30. sz. 1912. julius 27. téséről és egyetemes tanitónőképző intézet felállításáról tudni sem akar, ami feleit tudósítónk (kerületi ember) keserűen kifakad. Igazat kell néki adnunk. Mi, magyarhoni evangélikus egyház nem vagyunk egységes egyház, lépten nyomon tapasztaljuk a kerületi érdekek előtérbe tolása folytán az egység hiányából eredő erőtlenséget. Dissolutae scopae! már megszoktuk ezt, de nem hagyhatjuk szó nélkül azt az érvet, hogy a theologia^ akadémiák egyesítése a theologiai tudomány csődjét jelentené. Ezt a merész érvet tudósitó szerint Dr. Szlávik Mátyás---rr- ..............—- ■ .„ni- »■»■■»i i II «III -«"HllllW a kérdés előadója hozta fel. Igen lekötelezne Szlávik, aki mindig alapos dolgozataival lapunkat is felkeresni szokta, ha egy lapunkba itt cikkben arról világosítana fel bennünket, hogy mitől tart, attól e, hogy a pozsonyi liberális theologusok egyesülve a vegyes irányú eperjesiekkel, megeszik e a soproni orthodoxokat, vagy megfordítva ? Vagy az lesz a theologiai tudomány csődje, ha ezen két irány emberei egymással összekerülve egymást tudományos érvekkel kapacitálni fogják akarni? Az egyetemes gyűlésre való kiküldetésnél panaszolja tudósítónk, hogy hiba az, ha mindig csak a régi tagok küldetnek ki és igy sok lelkész, aki szeretne az egyetemes egyház tanácskozásaiban részt venni, oda egyáltalában el nem jut Ezen panasznak van némi jogosultsága, egy kis feifrissités szerintünk sem ártana, különösen kihügyand^k lennének azok, akik kiküldetésük dacára az egyetemes gyűlésre egyáltalában el nem mennek. A közalap kérdésénél határozatba ment, hogy az egyetemnél felszabaduló 37 ezer korona összegből 20 ezer korona missziók és vallástanitás díjazására for- dittassék. (Hát a theologiai akadémiai tanárok, akik a múlt évben ebből a 37.000 koronából kaptak fizetés- kiegészítést, megint az államsegélyre várjanak? Szerb.) A reformáció 400 éves évfordulójának kérdésében a kerület eltérőleg az egyetemes gyűlés határozatától, elfogadta Geduly püspök azon indítványát, hogy országos ünnepéllyel a központban és a berületi szeretet- intézményeb kifejezésével örökítsék meg az évfordulót. (Tehát megint csak ^szeparatizmus! szétforgácsolás! Legérdekesebb az, hogy a kerület az egyetemes egyház — felettes hatóságának — határozatát egyszerűen nem fogadja el. Szerb.) A kerületi gyűlés különben sablonosán elvégezte megszokott teendőit és elfogadta a bizottsági javaslatokat, melyeken vörös vonalként az a panasz húzódik végig, hogy kevés a pénz. Panaszolja végül a tudósító, hogy a Sóstói fürdőben tartott közebéden nem volt szabad tósztokat mondani, arról azonban hallgat, hogy jó~ volt-e az ebéd? Már ebbe nem adunk neki igazat. Mi előbbre helyezzük a jó ebédet a rossz tósztoknál. A tósztozást illetőleg pedig mondjuk meg egyszer megint az igazat. A mi egyházi közebédeinknél a tósztok rendesen rosszak. A szólók felállanak és dicshimnuszokat mondanak egymásra. A provokált kénytelen válaszolni és a dicshimnuszra rálicitálni. Poharat kocintunk és agyondicsérjük egymást, de hol marad az őszinteség, uraim? Nagyon, de nagyon helyeseljük és dicsérjük a sóstói közebéden kezdeményezett szokást* Ezek után kénytelenek vagyunk az erősen megnyirbált tudósítást befejezni és a megnyirbálásért bocsánatot kérve tudósítónktól, köszönetét mondunk néki, hogy tudósításában több oly aktuális kérdést vetett fel, amelyekről érdemes külön cikkeket Írni. Haláleset. A tiszai egyházkerületnek gyásza van. Dr. Markó Sándor kir. tanácsos, rozsnyói kir. körjegyző életének 66-ik, boldog házasságának 39-ik évében hosszas szenvedés után f. évi julius hó 17 ik napján jobblétre szenderiilt. A megboldogultnak hült tetemeit f. évi julius hó 19-én d. u. 4 órakor helyezték nyugalomra Rozsnyó város egész közönségének és Gömör vármegye előkelőségeinek nagy részvéte mellett. A megboldogultat özvegye Sztehlo Anna, a nemrég elhunyt néhai Sztenlo János ny. főesperes leánya, öt gyermeke és hat unokája gyászolja. Az egyházi téren nagy szerepet játszott dr. Markó Sándor, éveken keresztül világi főjegyzője volt a tiszai egyházkerületnek és az utolsó zsinaton, mint a zsinat egyik jegyzője és bizottsági előadója mély jogi tudásával és világosan gondolkodó elméjével egyházunk alkotmányának kiépítésénél jelenté kény tényező volt. A társadalomban és a közügyek terén is kiváló tevékenységet fejtett ki, aminek jutalmául legfelsőbb helyen a királyi tanácsosi cimet nyerte. Áldás és béke lengjen porai felett! TOLDI LAJOS bizományában Budapest, II. kerület, Fő-utca 2. szám alatt megjelent és minden könyvkereskedésben kapható : SZTEHLO KORNÉL felolvasásainak negyedik füzete. Tartalma: Az emberi lélek és értéke. — Tömörüljünk! ::: A házassági elválás problémája. ::: Ára t korona. ORGONAHARMÓNIUMOKAT mindkét rendszer szerint a legolcsóbban szállít Pajkr Rezső és Társa Budapest, X , Delej-utcza 25/b. sz. (Tisztviselőtelep.) Árjegyzék ingyen és bérmentve. — Tanerőknek s lelkészeknek külön százalékengedtnény. Részletfizetés engedélyezve. — Kérjen :: árjegyzéket pianók és planinókról. :: Bérmentes szállítás az utolsó vasúti állomásig. Ifj. Kellner Ernő könyvnyomdája, Budapest, V , Csáky-utca 10.
