Evangelikus lap, 1912 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1912-05-25 / 21. szám
Evangélikus Lap. 21. sz. 1912. május 25. 4. oldal. álló albizottság van kiküldve. Miért nem kérdezi meg a miniszter ezen albizottság véleményét is és miért egyedül gróf Tisza Istvánét? Mert habár igaz, hogy ezen kilences albizottságnak legfontosabb tagja gróf Tisza István, de ő még sem az egész albizottság. És mi éppen gróf Tisza Istvánban tapasztalunk bizonyos egyoldalú felfogást az állami segélyezés irányítását illetőleg. Gróf Tisza István első sorban a hívek adójának csökkentésén fáradozik. Mindent erre a célra! és ezért a lelkészeknek nem jut. Lehet hogy ez a reformátusoknál helyes, de mi máskép vélekedünk. Négyszáz évig jóformán a magunk erejéből tartottuk fel magunkat és volt áldozatkészség és hitbuzgóság, talán éppen azért volt. Ha a protestáns nép hozzászokik ahhoz, hogy papját az állam tartja el, valószínűleg kevesebbet fog törődni a pappal és az egyházzal is. Sőt attól is lehet tartani, hogy az államtól fizetett pap is kevesebbet fog törődni az egyházzal. Sztehlo Kornél. A tót nemzetiségi párt emlékirata. Mudron Pál és társai a tót nemzetiségi párt tanácskozmánya nevében Khuen Héderváry gróf miniszterelnökhöz egy emlékiratot terjesztettek fel, fogalom észellenes. íme létezzék egy lény, aki gondolkodik, cselekszik és szervei nincsenek. Avagy bármily észszerűtlennek tűnik fel, hogy csak a földünk volna az isteni kijelentés kiválasztott színhelye ? A tudásunk korlátoltságát tapasztaljuk csak ilyen kérdéseknél. A tudás korlátolt s relativ. A tudásunk végtelen relativ s a materializmus már azért is jogtalanul hirdeti, hogy a titkok meg vannak oldva. Egész tudásunk csak emberi érzékszerveinkhez mért és földi értékű. íme a történet nem is tudomány, csak események láncolata. Csak e kis csillag — a föld — geográfiáját, természetrajzát ismerjük, már másét nem. Tudjuk, hogy minden atom — az ember atomjai is — megvoltak az ősködben s minden mindig lesz A teljes megsemmisülés elgondol- hatatlan. De ez a materializmushoz vezessen ? Nem lehetséges-e, hogy a transcendentalis az anyaggal együtt parallel volt, öröktől fogva megvolt s igy az anyagteremtés kérdése elenyészik? A tudásunk kezdetleges s a relatio igazság is korok szerint változik. Ahogy mi lemosolyogjuk az 1000 év előtti tudást, ugyanúgy lemosolyogják majd a miénket 1000 év múlva. amelyben hivatkozással az ő múlt évi, a budgetvita alkalmával tett azon kijelentésére, hogy a nemzetiségek törvényes jogainak sérelmét mindenkor kész orvosolni, ha eziránt hozzá fordulnak, — kegyelmes orvoslás céljából előadják a tót nemzetiség kulturális téren szenvedett sérelmeit. Ez emlékiratot nekünk is megküldötték s mert a nemzetiségi kérdést állami életünk egyik legégetőbb, valóban fájdalmas és nyílt sebének és annak orvoslását, ha egyáltalán lehetséges, elsőrendű kötelességünknek tartjuk, nem akarunk afelett szó nélkül napirendre térni. A memorandisták az 1868. XLIV. t. c. elvi álláspontjára helyezkedve s annak rendelkezéseiből a nemzetiségeknek kulturális téren való korlátlan egyenjogúságát olvasva ki, sérelmesnek találják : 1. az elemi iskoláknál az iskolák kizárólagos magyar feliratát; a nem magyar tannyelvű iskolákban, ha magyarajkú gyermekek is vannak, ezeknél a magyar nyelvnek esetleges használatát; az összes ismétlő iskolák magyar tanitási nyelvét; továbbá a tantervben a magyar nyelv tanítására rendelt órák nagy számát s a magyar nyelvben való kellő eredménynek a tanítótól — fegyelmi büntetés terhe alatt — való megkövetelését; 2. a középiskoláknál a tót tannyelvű középiskolák teljes hiányát, illetőleg ily iskolák felállításának megtagadását, aminek úgy a hitélet és a közoktatás, valamint a közigazgatás és igazságszolgáltatás terén igen visszás következményei vannak s ami a tót szülőket egyenesen arra kényszeríti, hogy gyermekeiket külföldön, morva és A végső kérdések tehát meg nem oldhatók s hogy a monizmus is képtelen erre, talán világos a szives olvasó előtt. S ezt volt célunk kimutatni, ép ezért fejtegetéseink alatt mindig figyelembe vettük az ellentétes álláspont érveit is s ha olyat találtunk, amely mi- nékünk — akik a spiritualizmust valljuk — nehézséget okozott, azt készséggel bevallottuk s mégis egy határozott álláspontot vallunk s ez a spiritualis nézet. Meg vagyunk győződve arról, hogy azok a nehézségek is idővel még megoldhatók e nézet alapján. Nem mondhatjuk ugyanezt a materializmusról. Bátran mondható, hogy a spiritualizmus főérvei: érzelmek, gondolatok lényege, spiritualis jelenségek, sejtelmek, a kozmos végtelensége, az élet lényege, a növés és fejlődés hajtóereje, az embryó fejlődése sokkal súlyosabb érvek, mint a materializmus érvei a spiritualizmus ellen s hogy a spiritualizmus ezen érvei a materializmus alapján soha kielégítően meg nem oldhatók. Természeti jelenséget csak természetes okokkal lehet magyarázni — mondja a pozitivizmus, ámde e jelenségek éppen olyanok, hogy reájuk e tételt csupán gyengeségünk bevallásaként vonat.
