Evangelikus lap, 1912 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1912-05-04 / 18. szám

1912. május 4. Evangélikus Lap. 18. sz 5. oldal lévé legkisebb Lekticálénak az felét az őket illető Classificatió szerint a Helybéli, más Felekezetű Lelki Pásztornák felét pedig a magok Felekezetekbéli Predicatorjoknak: Azonban a bizonyosabb s köny- nyeb bé szedés tekintetéből, szedje bé az egészet a Helybéli, s szolgáltassa által a felét az illető Lelki Tanítónak. Ezt-is ami ennek első pontját illeti a maga erejében meghagyni jónak látjuk; egyedül az utólsó ágát a Helv. v. t. követő Fő Tiszteletű Super­intendentia igen bölcs Jegyzésével jobbitatni kíván­nánk ; melly szerint ne a Prédikátor szedje be a másik Felekezetű Hallgatóitól fele bért, hanem kiki a maga Biztosa által szedetné azt bé. A 3-ik pontra, melly ekképpen van: — Az Egyházi Szolgálatokat, úgymint Keresztelést, Teme­tést, szabad légyen mind a két Felekezetű Hívek­nek, kik Anya Ekklézsiáiktól távol laknak azon Prédikátorral megtétettni, a kivel akarják az illető Prédikátorjok Generális Concessája mellett, mind az által: mely esetben, a Helyben szokásban lévő ren­des stólát tartozzanak, a szolgálatot megtevő Lelki Tanítónak megfizetni. A Concessa a Keresztelésre és Temetésre nézve kiterjedhet több esztendőkre is, de az Esketésre nézve mindig különös concessa adattasson át. Erre nézve is az az alázatos vélekedésünk hogy: nagy igazság az, hogy a Stólát az a Lelki Szolga vegye, aki teszi a szolgállatot; de egyszer­smind ugyan az köteles légyen is azt a maga Matri- culájában be-irni akár keresztel, akár temet, akár esket a másik Felekezetnek, és ugyanezt extractus- ban az Esztendő végin a Concernens Prédikátornak tartozzon által küldeni. A Generális Concessa felől pedig így véleke­dünk : hogy a Keresztelésre, és Halott temetésre nézve méltóztatna ki adattni mind a két Fő Tiszte­letű Superintendentia egy Generális Concessát; Az Esketós pedig, mivel soha sem olly sürgető, erre mindig Speciális Concessát kérjen az illető Prédiká­torától, a Házasuló Fél, hogy ha annak szolgálatá­val élni nem akar. A 4-ik pontra melly ekképpen van : — A ve­gyes Házasságba lévők fizessék az egész Lectikálét két felé, a két Felekezetű Prédikátoroknak mind­egyiket az illető Ekklézsiába bé vett szokás és meny- nyiség szerint. Általunk egészben jóváhagyatik. Az 5-ik pontra melly ekképpen vagyon: A Transactiók, Conventiók, ha a novelláris Törvé­nyekkel nem ellenkeznek és az indító okai most is felforognak, továbbá-is maradjanak meg a ma­gok erejekben: — Úgy mindazonáltal nem vol­nának megerősítve, az első Superintendentiális Gyű­lésre adódjanak bé Jóvá hagyás végett, természete­sen magában értetődvén, hogy ha a Superintenden- tiák azokat jóvá nem hagyják, azonnal elemésztet- tcknek tartassanak. Ezen pontot is a maga erejében jónak láttuk meghagyni. — Valamint — A 6-ik pontot is, melly az Ususokról ekképpen szóll; Az ollyan Ususok, mellyek semmi Conventión, Transaction nem fundálódnak, vagy is inkább abusu- sok ezennel szűnjenek meg. Következésképpen: 7-szer. Az egygyik Felekezeten levő Prédikátor a másik Felekezeten lévő Hallgatóktól, kik a maguk felekezeten lévő Prédikátornak szolgállatjával kíván­nak élni, törvényesen semmi fizetést nem kívánhat, kivévén a fellyebb irt 2-ik és 3-ik pontok alatt meg írt fele, és stóláris fizetéseket. Ez-is, hogy erejében maradjon jónak látjúk. 8 szór. Helybe hagyhatónak látjuk a Zsoltzán tartott Deputátiónak emez utolsó vélekedését is, a melly a Falusi Oskolákról ekképpen szól: A mi az Oskolákat illeti; az Oskola Tanítók tsak annyi fizetést kívánhassanak a más Felekezeten lévő Tanítványaiktól, mint a magok Felekezeten lévőktől^ ide nem értvén a vidéki Tanulókat. 9-szer. Az egyenesség ezen Törvénye alá tarto­zónak látjuk a Halottakért való harangozást — is; úgy hogy egygyik Felekezet a másik Felekezet Halottjának a magáénak drágábbért ne harangoz- tasson. A hol pedig a Harangozásért semmi fizetés nem járna, ott valami mérséklet jutalmat várhat a Harangozó más Felekezetűektől; mellyet is móltóz- tassanak a két Fő Tiszteletű Superintendentiák meg­határozni. Melly alázatos vélekedésünket két egy forma eredeti példánkban foglalva ezennel főbb megvizsgá­lás végett mind a két Fő Tiszteletű Superintenden- tiának alázatosan bé mutatni van szerencsénk. Költ Kérben, május 6-ik napján 1830 Észt. Idősebb Bárcsay Ferencs Abauji Egyh. Megye Coadjutor Curátora Ragályi Pál Coadj. Curátor Dráskoczy ifj. Sámuel Superint. Biztos. Riss Pál Az Ágostai Vallástótelt kö­vető Hegyaljai Esperestség- nek Esperestje és ezen ki- kflldöttsógben Deputátus. Futó Sámuel Abauji Esperess és e tárgy­ban duperintendentiális Deputátus. Nayer Mátyás az A. V. tartó Hegyalljai Esperestsógnek All. Espe­restje s D. kiküldöttje.

Next

/
Oldalképek
Tartalom