Evangelikus lap, 1912 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1912-03-23 / 12. szám
II. évfolyam. 12. szám. Budapest, 1912. március 23. EVANGÉLIKUS LAP EGYHÁZI, ISKOLAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP Szekularizáció. Máté 10., 9.: „Ne szerezzetek aranyat, se ezüstöt, se rézpénzt a ti erszényetekbe.“ Az Úr parancsai közül talán egyik ellen sem vétettek annyit az <3 követői (?), mint ezen parancs ellen. Jézus tanítása szerint az embernek egyik főbűne a mammon. Az egyház ezért hirdette és dicsőítette is a vagynntalanságot, szerzeteseivel fogadalmat tétet erre, hogy méltóbb követői legyenek a Krisztusnak és mégis, nincs intézmény, mely jobban ragaszkodik a mammonhoz, mint a róm. kath. egyház. A keresztyénség első térfoglalása hazánkban vagyonszerzéssel kezdődött. Két tényező segítette ebben az egyházat. Saját pénzvágya és a királyok politikája, amely az oligarchia ellen szövetséget keresett és talált a klérusban. De azt meg kell adni, az egyház a kapott földi javakért bőségesen szolgálta az államot. Ápolta és gyógyította a betegeket, gondját viselte az elhagyott öregeknek, táplálta a szegényeket, fölkarolta az árvákat, segített a királynak igazságot szolgáltatni, sőt a közigazgatás és törvényhozás legfontosabb teendőit a papok végezték. Az egyház volt a népnek kizárólagos tanítója és közismert dolgok, hogy ezért a szolgáltatásért is dús beneficiumokban részesült. A főpapok voltak a király legelső tanácsadói, a legfőbb állami méltóság viselői, a királyi ház nevelői. De a legfőbb ellenszolgáltatás, amit a főpapok a javadalmazásukra bocsátott roppant birtokok révén a magyar királynak és a hazának tenni tartoztak: bizonyos számú honvédelmi haderő kiállítása volt, amit maguk vezettek a harctérre a király vezérlete alatt. Mi maradt meg mindebből? A vagyon, melyet a magyar állam oly bőkezűen adott, az egyház birtokában megmaradt, az ellenszolgáltatások azonban elmaradtak. Az egyház juttat ugyan még ma is klas- tromokban némi meleg levest az éhező szegényeknek, apácáival nemcsak hittérítésben, hanem olcsó ápolásban is részesíti a betegeket, irgalomházaiban elhelyez vagyontalan aggastyánokat, de ezek a morzsák nincsenek arányban azokkal az óriási jótékony alapítványokkal, amelyeket e célra kapott. Ezeket gondosan birtokába vette és összeolvasztotta a közegyházi vagyonnal. A tanítást ugyan szívesen vállalja az egyház ma is saját iskolájában és az állami iskolákban, de nem ingyen. A jogegyenlőség alapján épp úgy megköveteli az államtól a segélyt, mintha ezekre acélokra soha egy fillért sem kapott volna. Az igazságszolgáltatás és a honvédelem terén mai nap az egyház már semmivel sem segédkezik az államnak. Ma tehát, midőn roppant jövedelmeit, amelyeket ezen célra kapott, másra költi el, elvesztette már tökéletesen azt a jogi alapot, mely őt valaha az óriási földterületek haszonélvezőivé tette. Tartalom: Sztehlo Kornél: Szekularizáció. — Sass János: Vallásos testületek versenye. — Egyveleg. — Sztehlo Kornél: Szabad-e egyházi alapítványt részvényekben elhelyezni. — Hírek. — Szerkesztői üzenetek. — Hirdetések. Szombatonként jelenik meg. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, II., Fő utca 4, ahova a lapot illető mindennemű közlemény és küldemény, valamint az előfizetési és hirdetési dijak küldendők. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: SZTEHLO KORNÉL Fómunkatársak: Dr. MASZNYIK ENDRE, KOVÁCS SÁNDOR. HOKNYÁNSZKY ALADÁR AZ ELŐFIZETÉS ÁRA: Egész évre 14 K, félévre 7 K Egyes szám 40 fillér. HIRDETÉSEK DIJA Kéthasábos egész oldal egyszeri hirdetésért 28 kor., féloldal 14 korona, negyedoldal 7 korona. Kisebb hirdetések (pályázatok) minden szóért G fillér. Többszörös hirdetéseknél megegyezés szerint
