Evangélikus lap, 1911 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1911-05-13 / 20. szám
1911. május 13. Evangélikus Lap. 20. sz. 7 oldal. plébánosnak száz és egynéhány koronát fizet még most is évenként „hittérítési célokra?“ De nem fordul az elő, hogy a methodisták az áttérést díjaznák, sokkal okosabb emberek azok, mintsem hogy ők annak, aki alacsony lelkűidének oly nyilvánvaló jelét adja, hogy az áttérésért pénzt követel, vagy elfogad, csak egy centesimit is adnának A segélyezés egészen más módon történik. Sokan vannak ugyanis, a katholikus klérus tagjai között. akik vagy meggyőződésből vagy mert szabadabb lét után törekvő lelkűk őket arra ösztönzi, az egyház bilincseiből (bocsánatot kérünk ha a kifejezés talán egy kicsit erős) szabadulni akarnának, de nem tudnak, mert nem mindenki Ébert András, a ki biztos kenyerét otthagyja meggyőződése kedvéért. A papi és a katonai pályát elhagyni felette nehéz, mert mit kezdjen az a boldogtalan ember, a ki pályályával meghasonlott ? Hát erről gondoskodnak a methodisták Rómában. Otthont létesítettek ily meghasonlottak elhelyezésére, ahol azok ellátásban részesülnek, amig valami alkalom nem kínálkozik megélhetésükre. A segélyezésnek azt a módját senki sem kifogásolhatja. Különben meg vagyunk győződve, ha valamely protestáns pap térne át a katholikus vallásra, sem a külföldön, sem nálunk nem tagadnák meg vendégszerető ellátását, bármely katholikus kolostorban. A lipcsei külmisszió közgyűlése. A lipcsei külmisz- szió ez évi rendes közgyűlését junius hó 7-én tartja, mely alkalommal az ünnepi beszédet a st. Nikolai templomba lie. Schmidt K. Jenő pozsonyi lelkészesperes mondja. Kérdések az egyháznak az iskolai ügyekre vonatkozó hatósága kóréból. Szeretném tudni, hogyan vagyunk az iskolai ügyekben, egyházi alkotmányunk tekintetében a polgári hatóságokkal és hogyan vagyunk a tanítókkal szemben ? Szives hozzászólás végett adom az alábbiakat: I. A ragályos betegségek esetén az iskolai tanítás beszüntetése, valamint annak isméli megnyitása körüli eljárás akként történtik, hogy a főszolgabíró (polgár- mester) ebbeli rendelete, a községi elöljáróság útján, közöltetik az illető tanítóval — szigorú meghagyással, hogy azonnal foganatosítsa a rendeletet. A lelkész, mint egyházi és iskolai elnök azonban mindezekről az intézkedésekről mitsem tud. Értesítést a tanítás szüneteléséről, annak időtartamáról nem kap, legfeljebb mellesleg, privatim, sokszor utólag. Pedig az 1886. évi 55261 sz. belügyminiszteri határozat ezzel a hatáskörrel egyenesen és kizárólag a megye alispánját ruházza fel és az 1892. évi 11536. sz belügyminiszteri körrendelet szerint ily esetekben az iskolaszéki elnök is meghallgatandó a bezárás előtt.“ II. Az iskolába nem iratkozott tankötelesek összeírására vonatkozó vallás és közoktatásügyi miniszter 1907. évi 2085. sz. a. kelt rendelete és utasítása 7. §-ban mondja : „összeírónak lehetőleg tanítót vagy városi alkalmazottat küld ki.“ A községi elöljáróság fölterjesztésére a főszolgabíró — mondjuk városi alkalmazottat is küldhetné ki — de nem, kiküldi a tanítót ezen megbízatás teljesítésére közvetlenül, nem a lelkész = iskolaszéki elnök által. A lelkész teljesen mellőztetve a 6—8 napig tartó tanítás szüneteléséről, a tanító másfelé való elfoglaltságáról tudomása nincs, legfeljebb mellesleg, utólag véletlenül értesül róla. Pedig a hivatkozott miniszteri utasítás nem kívánta itt sem az iskolaszéket kizárni. A 12. § a egyenesen kimondja: „a szünnapok számát — az iskolai helyi hatóság iskolaszék ülésben állapítja meg.’1 Tehát az összeírás tanítói ténykedésénél határozott közreműködéssel van az iskolaszék megbízva III A népszámlálási törvény értelmében a tanítók „a száinlálóbiztosi teendők ellátását, ha a főszolgabíró által kineveztetnek elvállalni és teljesíteni kötelesek" és „akik felülvizsgálókul való alkalmazásra is ajánlva vannak — alkalmazhatók." A tanfelügyelő felhívása folytán erről a tanítót ér tesíteni és a teendők elvégzésére utasítani kellett, t,amennyiben erre kineveztetnének " Hozzá van teve. hogy „a tanítás az összeirási napokon, legfeljebb azonban 6 iskolanapon szünetelhet “ Ebből a vett felhívásból nem az következik, hogy ennek alapján — minden további intézkedés bevárás* nélkül — értesítsük és utasítsuk a tanítókat ebbeli kö- teleztetésükre, mert hozzá van feltételül téve ,,ha kineveztetnek“ és „mennyiben kineveztetnének." A . ha" is „amennyiben" itt határozó. Hisz például községemben a rk. tanító 2 vagy 3, és a zsidó tanítók ki is maradtak ebből a megbízatásból De még kevésbé lehet azt a következtetést levonni, hogy im a közigazgatási ha óság maga, közvetlenül. az egyházi és iskolai helyi hatóság mellőzésével rendelkezzék a tanítóval, aki emellett felekezeti tanító is és önhatalmúlag csináljon tetszése szerint nem hat, hanem 8—10 nap tanítási szünetet! Mind a három ügynél ím írott biztosítékkal, jogossággal bírunk arra nézve, hogy az iskolai ügyekben és a tanítóval való rendelkezés eseteiben az iskolaszék necsak előleges értesítést nyerjen az intézkedésről, hanem, hogy a polgári hatóság ne rendelkezzék ezen ügyekben közvetlenül. Csakis a helyi hatóság az á fórum, melynek megkeresésével és közbejöttével gyakorolhatja hatóságát bármely hivatal!! Mert: 1. az 1868. évi 38 t -c. értelmében, de meg a hivatkozott 1907. évi miniszteri utasítás szerint is az iskolaszék hatóságnak van minősítve, „helyi hatóság" elnevezéssel.
