Evangélikus lap, 1911 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1911-09-30 / 40. szám
Evangélikus Lap. 40. sz. 1911. szeptember 30. 4. oldal. temes gyámintézet elnöke. Laszkáry Gyula a dunán- inneni kerületi felügyelője, Sztehlo Kornél egyetemes ügyész, Bendl Henrik egyet.-pénztáros, lándori Kéler Zoltán, báró Radvánszky Albert, báró Radvánszky György, Osztroluezky Miklós, Földváry Eleméry, báró Prónay György ; az esperesek közül: Bakay Péter, Jánossy Lajos, Kaczián János, Materny Lajos, Raáb Károly, Svehla Gusztáv, Vitalis Gyula, továbbá Bancsó Antal, Masznyik Endre, Hornyánszky Aladár és Szelényi Ödön theol. akad. tanárok. Bognár Endre egy. gyámintézeti jegyző, Löw Fülöp gyámintózeti elnök és a lelkészi karból igen sokan. Délután V25 órakor megtartották a besztercze- bányai evang. egyesület termében a Luther-társaság 25 éves fennállását ünneplő évi közgyűlést. Az elárvult Luther-társaság közgyűlésén az elnöklő Scholtz püspök szomorodott szívvel bejelentette, hogy az eddigi világi elnök Zsilinszky Mihály az ösmert okokból a Luther társaság elnökségéről is lemondott, mit a közgyűlés sajnálattal tudomásul vevén, a lemondott elnöknek a Luther-társaság megalakítása és fejlesztése körül szerzett hervadhatlan érdemeit a jegyzőkönyvben megörökíteni elhatározta. Majba Vilmos titkár beterjesztetvén a Luther- társaság múlt évi működéséről a nyomtatásban megjelent jelentést, az felolvasottnak tekintik. A jelentésből kiemeljük, hogy a tagok száma 1812-re növekedett. A társaság vagyona 54312 koronát tesz ki. A múlt évi számadás 14393 kor. 70 fillér bevétel mellett emelve. Az indus, perzsa, egyptomi és keresztyén felfogás, hogy az emberi lélek a test halála után előbb-utóbb Istenével egyesül, a görögöknél ismeretlen volt. Az elhunyt emberi lelkek az alvilágba kerülnek, amely az Odyssea szerint a legtávolabb nyugaton az Okeanos partján volt elhelyezve. Ott terül el a Kimmerick sötét országa, ahová a napvilág soha el nem jut. Ott van a Hades bejárata, ott vannak a Kokytos és Styx folyók, amelyen keresztül Charon viszi át a lelkeket az alvilágba. Ott Minos itélőszéke elé kerülnek, aki a gonoszokat a Tartarusba, a jókat az Elysiumba küldi. Egyáltalában azt tartották, hogy a halál országa a föld gyomrában, rémséges vidékeken terül el, ahol sötét üregekben nagy mélységek tátonganak, csak az Elysium tája volt kellemesebb, ahol a boldogok szellemei bájos szigeteken bőségben és gyönyörben élnek. A görögöknél és a régi rómaiaknál az emberi lólekről és annak halhatatlanságáról igen bizonytalanok és ingadozók voltak a fogalmak. Az etruskok hite szerint az elhunytak lelkei nem hagyják el földi hajlékukat és részint mint jó szellemek, lares, részint mint gonosz szellemek, larvae a házi tűzhely 19876 kor. 80 fillér kiadást, tehát 5478 kor. 10 fillér túlkiadást mutat fel. A jövő évi munkaprogrammot az irodalmi szak- bizottságnak adták ki véleményezés végett. Sajnos hogy a társaság anyagi erejének elégtelensége okából Raffay Sándor „Magyarázatos ujtestamentom“ cimű munkájának folytatását el nem vállalhatta. A gyűlés a jelentést elfogadta, a többi ügyeket, miután nem voltak előkészítve, a szakbizottságokhoz utasította és elhatározta hogy az elnök és a tisztikar megválasztását egy november hóban megtartandó közgyűlésen fogja megejteni, amikor az „Evang. Családi Lan“ mikénti folytatása iránt is határozni fog. Szeptember 23-án este 6 órakor Luther-estély tartatott a zsúfolásig megtelt evangélikus templomban. Az igen szép énekszámok közül különösen Beethoven bűnbánati éneke Pór Páltól előadva és Sebők Erzsébet úrnő éneke, (Händel áriája) nagy tetszést arattak Masznyik és Sztehlo előadásait lapunk más helyén közöljük. Ezen előadásokat az ezernyi hallgatóság nagy figyelemmel hallgatta meg. Szeptember 24-én folyt le az egyetemes gyámintézet 51-ik évi közgyűlése az evang. templomban. Ezt megelőzte reggel V28 órakor tót isteni tisztelet melyen PauliJc János nyíregyházai lelkész és 9 órakor magyar isteni tisztelet, melyen Kovács Andor orosházai lelkész tartottak remek beszédeket. A közgyűlésen báró Láng Lajos és Oyurátz Ferenc elnököltek. Gyurátz Ferenc püspök hosszabb körül kisértenek. A kísértetekben való hit ebben az etruszk felfogásban találja gyökerét. A görögöknél a művészet tette reá a kezét a vallásos hitre és a lélek halhatatlansága feletti mythosokra. Komolyabban foglalkoztak ezekkel az eleusisi Mysterium titok- szerű kultuszában, ahol a lélektani mythos eszményi kifejlődést nyert. Gyönyörű példái a görögök mytho- logiájának Amor, Psyche, Ariadne és Dyonisos mythosai.*) Psycho az ember lélek bűnbe esik, de bünhődése és odaadó szerelme jutalmául méltó lesz a menyországra. Ariadne az emberi lelket jelenti a mulékony testben a földi lét határain belül. A szerelem és hűség, mellyel Theseus iránt viseltetik a földi lét útvesztőjében a vezérfonál. Ebben a gyöngéd odaadásban valami isteni van, amiről maga sem tud. Theseus a praktikus görög, a földi önzés személye- sítője hűtlenül elhagyja kedvesét, ki mindenét feláldozta szerelmének. Végtelen szívfájdalmában a halhatatlan Isten közeledik feléje és fölemeli őt a közönséges önzés alsó régiójából oda, ahol a sze- retetet egyedül megértik és megjutalmazzák. Dyonisos és Ariadne egyesülésében látjuk az emberré lett * Wolfgang Menzel. Die vorchristliche Unsterblichkeitslehre, Leipzig 1870.
