Evangélikus lap, 1911 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1911-09-30 / 40. szám
1911. szeptember 30. Evangélikus Lap. 40. sz. 5. oldal beszéd kíséretében beterjesztette évi jelentését, amelyből a következőket emeljük ki. A múlt évben az egyházkerületi gyámintézotek. munkásságának eredményét a következő adatok mutatják: a bányai egyházkerület gyűjtése. . . 11799 08 K a dunáninneni egyházkerület gyűjtése 8715 84 „ a dunántúli „ „ 13031.88 „ a tiszai „ m 8292*40 w összesen . . 41838*92 K A Gusztáv Adolf egylet központi elnöksége az év folyamán egyházaink részére összesen 41328 kor. 15 fillért küldött a gyámintézet pénztárába ; ezenkívül még 1550 márkát közvetlenül egyes egyházaknak illetve egyházi célokra. Az elnöki jelentés tudomásul vétele után Gyu- rátz Ferenc gyámintézeti elnök meleg szavakkal búcsút vett elnöki állásától, megígérvén, hogy ezentúl is a gyámintézet buzgó és lelkes harcosa marad, Báró Láng Lajos a gjülés helyeslése mellett tolmácsolja a gyámintézeti közgyűlés érzelmeit a távozó egyházi elnökkel szemben és bejelenti, hogy a kerületek többsége Scholle Gusztáv püspököt választotta meg az egyetemes gyámintózet egyházi elnökévé. Scholtz Gusztáv ezután az elnöki tisztséget elfogadására felkéretvén, megköszöni a benne helyezett bizalmat és elfoglalja elnöki székét. Bognár Endre az e. gyáraintézet jegyzője előterjeszti az igazg. választmány javaslatát az idei segélyek kiosztása iránt, amelyet a közgyűlés elfogad E szerint kapnak a rendelkezésre álló 54475 korona 24 fillérből: liima-Kokova (a nagy szeretet adományt) Zombor, Magyaróvár, Fehórpatak, Kölese egyenként 800 koronát ...................... 4 leányiskola (a Leopoldanumból) egyenként 400 koronát ................................. A három theológiai otthon egyenként 200 koronát............................................ Ú jpest............................................................ A torzsai konfirmandusok Otthona . . A női ifjúsági egyletek adományából a pozsonyi diaconissa-ház . . . . A rozsnyói árvaház................................. A locsn ándi egyházközség...................... A Borbély József-féle alapítvány kamatait : Szent-Sebestyén...................... A Gusztáv Adolf omlékalap kamatait: Uj-Csalános ....................................... A Bocskay-nlnp kamatait: a Golmici egyház .................................................. A Ilaubner Máté alapítvány kamataiból: Sárvár .................................................. A Kaczián-alapítványból: Nagybánya és Hesicabánya egyenként 800 koronát 44 egyház á 100 korona............................ A Gusztáv Adolf egylot............................ A Palló-féle alapból 12 papi özvegy á 50 korona............................................ 5 000.— K. 3200.— „ 1600.— „ 600.— „ 1000.— „ 600 — „ 300.- „ 300.- „ 446 31 „ 200 — „ 250.— „ 200.- „ 800.— „ 1600. - „ 4400.— „ 2005.- „ 600.— „ Istent, aki feláldozza magát, hogy az emberiséget megváltsa és az istenné lett emberiséget. Hasonló a Krisztusi eszméhez, csakhogy a görög mythos a férfi és nő közötti viszonyra, a keresztyén hit az Atya és fiú közötti szeretetre alapítja eszméjét. Igen sok költészet van a germánok mythosaiban is. Mondáik, regéik és a néphit tele vannak szellemekkel. Az erdőt, a mezőket, a ligeteket, a folyóka*, tavakat, a bányákat, a házi tűzhelyet benépesítik tündérükkel, nymphákkal, koboldokkal, elfekkel és hasonló „Geister spukkal“. Ki nem ismerné a „Lützov wilde Jagd“ és a „Rübezahl“ meséit? Ezen harczi nép a csatában szenvedett hősi halált tartotta a legnagyobb dicsőségnek és a csata küzdelmét a legnagyobb gyönyörnek. Nem is tudott magának képzelni boldog túlvilági létet öldöklő baj- vivás nélkül. Az elesett hősök jutalma az volt, hogy még haláluk után is véres csatákat vívtak. A ger manók hite szerint csak a harezban elesett hősök és a királyok kerültek a Walhallába, az aggkorban vagy betegségben elhunytaknak Hol istennő köd országában adtak helyt. A Walhallában a hősök minden reggel vad harezra kelnek egymással, de délig minden seb begyógyul és délben Odin asztalánál esznek és isznak, amennyi beléjök fér. Hel országa (a későbbi keresztény Hölle) egy igen szomorú hely. Odin Helt a kilenczedik alvilágba a ködös Niffelheimbe (Nebelhoim) taszította le és oda kerülnek a Walhallára nem méltó lelkek. Hel istenasszony arcza halvány és kékes, ragadozó és kegyetlen, amit megfogott, azt karmai közül többé ki nem ereszti; országába a Gjöll folyón át híd vezet, magas korláttal körülvett ülőhelyét a Garm kutya őrzi. Előtte elfolyik egy iszappal és kardokkal telt folyó. A germán hit szerint az emberi lét az élet után határolt, a majdani nagy világégésben minden megsemmisül még az istenek is és azután az Allvater (Atyaisten) egy új világot teremt az egyetlen jó Isten, Baldur fia részére. A zsidók mythosa szerint az első emberpár lakóhelye az FAen volt, egy napkeletnek fekvő, Pison Gihon Hiddekel és Eufrates folyóktól körülhatárolt gyönyörű kert (Mózes I. 2 r. 8 v ). Midőn Isten az első ember párt kiűzte „oda holyozteté az Éden kertjének keleti oldala felől a Kerúbokat és a villogó pallos lángját, hogy őrizzék az élet fájának útját.“
