Evangélikus lap, 1911 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1911-02-18 / 8. szám
2. oldal. Evangélikus Lap. 8. sz. 1911. február 18. rezni bajos, mert a sérelmek szórványosan mutatkoznak és a viszonyok változtával szünetelnek és megint felujúlnak. Sok függ az illető katholikus lelkész éberségétől és felekezeti buzgó- ságától is. Legtöbb panasz fordult elő a múlt század utolsó két évtizedében, amidőn a klerikális mozgalom Magyarországon erősebben megindult. Most, mintha alább hagytak volna a plébánosok követeléseikkel. Ennek oka talán abban is keresendő, amiről a miniszter válaszában említést tesz, hogy: a dologi teher címén a protestánsokon követelt párbért illetőleg megjegyzi, hogy már is van intézkedés téve, hogy ily címen protestánsokkal szemben követelések ne támasztassanak. A miniszter ezen nagyérdekű kijelentése reánk, protestánsokra nézve novum és magyarázatot igényel. Azt hallottuk, hogy az intézkedés abból áll, hogy még a miniszter elődje, gróf Apponyi elrendelte, hogy valahányszor ilyen párbérsérelmet panaszolnak, a párbér kifizetéséről a minisztérium gondoskodik. Igazán, hiteles forrásból szeretnénk felvilágosítást kapni aziránt, hogy csakugyan ily módon lett-e a a kérdés megoldva? És ha igen, kinek a pénzéből fizeti a miniszter a szerintünk jogtalanul követelt párbért? Ha ezt a miniszter az ország pénzéből fizetné, ellentétbe jönne az 1791 : XXVI. t.-cikk. rendelkezésével, amely szerint a protesTÁRCA. Régi írások. A közbenjárónál. Bécs, Magyar Kancellária. 1744. július 30 d. u. 4 óra után. Gyürky István, a protestáns küldöttség egyik tagja, elmondta ^beszédjét, melyben arra kéri Batthyány kancellárt, eszközöljön ki számukra Mária Teréziánál kihallgatást. A kérés elhangzása után a következő beszélgetés folyt le a kancellár és a követek vezetői közt: * A kancellár: Kegyelmetek tapasztalhatta ekkoráig, hogy részemről semmi alkalmatosságot el nem múlattam, aholtsak módom lehetett Kegyelmeteknek akar in communi [általánosságban],** akár in particulari [egyen- kint] szolgálnom. Most sem kívánok annak múlatója lennem, tsak látnám módját, de mivel Klmetek most is ide Bécsbe számosán concurrált [összejöttek], alkalmas * Az eredeti helyesírással közlöm. ** [ ]-ben a bemutató magyarázó szavai. tánsok mentesítése folytán megszűnt párbérjövedelem elvesztéséért az állampénztárból kárpótlás nem adható. És hol marad itt az 1848 : XX. törvénycikkben sarkalatos elvként megállapított jogegyenlőség? Miért nem kárpótolja a miniszter felvidéki evang. lelkészeinket azon jövedelemveszteségért, amely őket annak folytán érte, hogy híveik felerésze Amerikába kivándorolt és itteni földjeik idegen kézre jutottak? A mi régi egyházi jegyzőkönyveinkben, az azokba beiktatott canonica visitatiok alkalmával, éppen úgy lett megállapítva, hogy a papnak jár minden telek után ennyi meg ennyi, mint a róm. kath. egyház canonicai visitatioiban és kinek jutna eszébe az ekkép elvesztett jövedelemért az államtól kárpótlást követelni. Quod unó justum, alteri aequum. Nem szabad itt az egyes felekezetek lelkészeinek igényét más mértékkel mérni és nem is az anyagi veszteség fáj nekünk, protestánsoknak, nem is azt a pár garast irigyeljük a róm kath. .egyház alkalmazottjaitól, amelyeket ily címen akár híveinktől szednek el, akár az államtól kapnak, hanem a jogegyenlőség elvének súlyos megsértése. Már pedig annak, hogy a római katholikus egyház alkalmazottjai azért, mert híveket vesztettek és ennek folytán jövedelmük csökkent, az államtól kárpótlást követeljenek, sem jogi, sem méltányossági alapja nincs. időtől fogvást idegyülekezik, kit meg vallom Föl Asszonyunk jó névvel nem veszi, és resentiál [neheztel]: ahoz tudván azt, hogy Törvény Ö Felsége Klmes Resolutiója [rendelete] azt tartja magában, Kegyelmetek magok panaszait és gravamenjeit [sérelmeit], nem nomine corn- mine [ köz névvel4] de privato [privátim] Fölséges Udvar eleibe terjessze, azonban a’ mint tapasztalom most is nommine communi kíván instálni, éppen nem látom módját, hogy Klmetek Intentióját secundálhassam. Gyürky: Kegyelmes Uram 1 hogy mi felessen ide concurráltunk és szaporodunk, annak nem más az oka, hanem particularis [részletes] Gravameneket akarván Instantiánkban inserálni [belefűzni], kivált tsak ab Ao 1731, hány, hol, és kik által elfoglaltattak Templomink? Szükségképpen minden Vármegyéből köllött különös Deputatusnak feljönni : Mivel pedig ha Hazánkban Vallásunk dolgában concurralunk, azonnal mondatik, hogy Conventiculumokat [titkos gyűléseket] tartunk; inkább azért kívántunk itt Fölséges Királynénk szárnyai alatt megjelenni. Hogy pedig felesen itt lenni mondatunk ? azt tartjuk Klmes Uram, ha particulariter kinek kinek kellene instálni, tehát ezernek is felkellene Ő Felsége eleibe jönni. Azonban eleinten nem voltunk többen itt, hanem nyoltzan, messzebb Vármegyékből lassan lassan érkeztek utánnunk; öszveséggel ugyantsak nem va-
