Evangélikus lap, 1911 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1911-02-04 / 6. szám
1911. február 4 Evangélikus Lap. 6 sz. 9. oldal Jogi kérdések. 1. „Egyházamban presbyter-választás volt. Ragaszkodtam az E. A. idevágó paragrafusaihoz, így az 50.-hez is, amely arról intézkedik, hogy kik tagjai a presby- teriumnak, mint hivatalnokok. A nevezett §-ban az utolsó sorokban ez áll: „valamint az elemi, illetve val- lástanitó, vagy ha többen volnának ilyenek, közülök az, akit a helyi szabályzat kijelöl“. Már most! Egyházamban két tanító van. Az igazgató-tani tó, az egyházi jegyző és i gy két címen is tagja a presbyteriuninak, de hogy a két tanító közül többen bent legyenek a presbyterium- ban az 50-ik §-ra támaszkodva felszólítottuk őket, válasszanak a maguk kebeléből még egyet és ezt jelentsék be. Ez megtörtént. Jött a közgyűlés. Itt a közgyűlés tagjai az egyik tanítóra szavaztak és pedig elég szép számmal; ámbár ennek ellenében sem jutott be, mert 86 szavazatot kapott és a minimum 115 volt. Eddig volna a dolog .... de ... . kérdem joga van-e a közgyűlésnek a tanítóra szavazni még akkor is, ha máraz 50. §-nak megfelelőleg a hét tagból álló tanítótestület két tagja által képviselve van a presbyteriumban ?! Hisz ha ehhez joga volna, akkor például Szarvason beválasztván a közgyűlés a tanítókat, azok mindig leszavazhatnák a presbyteriumot! Avagy nálunk is a presbyterck kevesen jelenvén meg. a két tanító mindig leszavazhatná őket, ha ugyan mind a hét presbyter volna. Nékem a törvények alapján az a véleményem, hogy az 50-ik paragrafus intézkedése értelmében az ott megnevezettek a közgyűlés álfa1 nem választhatók presbyternek“. II. Egy anyakönyvi kivonatra az egyik r. kath. plébánia a következő feljegyzést tette: „A főegyházmegyei hatóság 1907. máj. 8 kelt 2579. sz. a. engedélyével bejegyeztetett: „Ő cs. és apóst. kir. Felsége Bécsben 1907. ápr. 13-án kelt legfelsőbb elhatározásával legkegyelmesebben megengedte, hogy D. hajadonnak Budapesten 1890. szept. 1-én született 1. nevű gyermeke, mint L. budapesti lakostól származott törvényesittetett". Megjegyzem, hogy L. sohasem vette feleségül D-t, hanem egy másik nővel él ma is törvényes házasságban. A gyermek tehát nem utólagos házasság útján törvénye- síttetett“. Melyik törvény melyik szakasza alapján történt ez esetben a törvényesítés ? III. Mohamedán ember jelentkezett az egyházba való felvételre. Miféle törvény alapján s mely jogi formákkal vehető fel az evang. egyház kebelébe ? IV. Zsidó férfi jelentkezett szabályosan kiállított két bizonyítvány bemutatásával, hogy a zsidó vallásközösség kötelékéből már kilépett. A megkeresztelést azonban hónapok óta halogatja, de azért magát evang. vallásának adja ki. Megadóztatható-e vagy nem az egyház javára ? E kérdésekre feleljenek egyházjogászaink. ’ Az üldözés korából. Mária Terézia uralkodása alatt a protestáns leiké szék mindenféle zaklatásoknak voltak kitéve, amelyeknek célja az volt, ürügyet találni arra, hogy a protestáns lelkész hivatalától megfosztassék. Az esztergomi érsek azon akkor elméletileg és gyakorlatilag alkalmazott elvből kiindulva, hogy a protestánsok, mint a róni, kath. egyházból jogtalanul kivált eretnekek a róni. ka- tholikus püspökök joghatósága alá tartoznak, ezt a joghatóságot fegyelmi szempontból is kivette és a protestáns lelkészek rendszabá yozását széliében gyakorolta- A fegyelmi jog ezen gyakorlásából eredt azon zaklatás is, amelyet a protestáns lelkészekkel szemben alkalmazott visitáció által gyakorolt. A felsősajói evang. egyház jegyzőkönyvében olvassuk annak a módját, miként örtént ez a zaklatás. Molnár György a főmagasságú hercegprímás visita- tora 1753. évi augusztus 28-án Dobsinára idézte a felsősajói és a kobelári evangélikus papokat és a következő kérdőpontokra hallgatta ki őket: 1. Az ekklézsia melyik szentnek cime és védelme alá van helyezve? milyen a külseje és belseje? hány és milyen oltárai, orgonái és ereklyéi vannak ? kié a patronátus? mi a javadalma, milyen kincsei, templomi szerei vannak? mik a biztos és mik a bizonytalan jövedelmei ? stb. 2. Ki a parochus? vájjon ünnepeken és vasár napokon szorgalmasan hirdeti e Isten igéjét? stb. 3. Vájjon vallásosak-e és kik, vájjon jól férnek-e meg a pappal ? 4 Az iskolamester kicsoda? hány éves és milyen erkölcsű? vájjon katholikus-e ? milyen iskolákat végzett? 5., 6. stb 7. A nép milyen erkölcsű? hány katholikus? hány akatholikus? hány fogékony a szentségek iránt? hány nem fogékony ? az Isten és az egyház rendjére ügyelnek e ? 8 Mi lenne ott a nép lelki üdvének előmozdítása végett elrendelendő? A megidézett pap a következő módon kérdeztes- sék ki: 1. A keresztelés anyagáról. 2. A keresztelés alakjáról. 3. Vájjon az üdvözüléshez okvetetleníil szükséges-e a keresztelés? 4. Vájjon a szükség esetén marhahűslevessel végzett keresztelés törvényes- e? 5. Vájjon nehéz szülés esetén az anya méhéből
