Evangélikus lap, 1911 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1911-02-04 / 6. szám

10. oldal Evangélikus Lap. 6 sz. 1911, február 4. kinyúló testrészt lehet és szabad-e megkeresztelni? 6. Vájjon szükség esetén a bába keresztelhet-e? 7. Vájjon azok, akik keresztség nélkül elhalnak, üdvözülnek-e ? 8. Vájjon a bábának meghiteltnek és szakértőknek kell e lennie? 9. Vájjon a keresztelés nélkül elhunyt gyermeket tisztességesen el kell e temetni? Ha az evangélikus pap ezekre a kérdésekre nem úgy felelt, amint ez a rom. katholikus plébánosnak tetszett, akkor fejelentették a helytartótanácsnak és ha véletlen egy hatalmas földesúr, vagy a megye nem védelmezte meg, elcsapták hivatalából. Historic us IRODALOM. A magyar protestáns irodalmi társaság konferenciája Ezen, január 27-én a református gimnázium termében Budapesten tar­konferencián Sztehlo Kornél, mint ott jelenvolt legidősb választ­mányi tag elnökölt és Sebestyén Jenő református theologiai tanár olvasta fel „Modern morál és protestantizmus“ című értekezését. A szimpátikus, fiatal theológus tavaly járt valamely hollandiai egyetemen és onnan a pozitív valláshoz való erős ragaszkodást és a modern társadalom és erkölcs elleni erős ellenszenvet hozott haza. Mi szeretjük a theologusnál az erős hitet és szilárd meggyőződést és nem látjuk szívesen, ha a theologusok már fiatal korukban a skeptikus tépelődéseknek engednek. Hiszen ezek a tépelődések a későbbi férfikorban azoknál, akik lelki- ismeretesek és nem szenvednek lelki rabságban előbb-utóbb be- állanak és sok szívfájdalmat kell elszenvednünk, míg végre annak a megismerésére jutunk, hogy a hit igazán csak sejtés, nem pedig tudás és nem lévén tudás, voltaképpen nem is tudunk semmit. Semmi kifogásunk tehát a felolvasó pozitivizmusa ellen, de nem osztjuk azon nézetét, hogy a pozitív vallás be nem foga­dása szükségképpen az erkölcsök megrontását vonja maga után. Felolvasó ugyanis a modern morál alatt kifejezetten az immora- litást érti, melynek szülőanyja a darvinizmus és amely szükség- szerű fejlődésében a vígszinházi erkölcstelen színdarabok mohó élvezetére, a napilapok „apróhirdetéseiben“ olvasható erkölcs­telen ajánlatokra, a poste restante levelezésre stb. vezet. Talán mégis van itt középút ? Talán képzelhető az Evangéliom magasz­tos alapjának örökérvényű erkölcsi törvényeinek elfogadása és követése azoknál is, akik a dogmákat nem ismerik el isteni ere- detüeknek, A keresztyén hit, keresztyén élet nélkül értéktelen dolog, de aki keresztyén életet él és azért éli ezt, mert belsőleg meg van győződve arról, hogy jobbat a világ összes bölcselői nem tudtak kifundálni Krisztus tanításánál, azt még sem lehet egy kategóriába sorozni a vígszinházi morálnak tapsoló és az apró hirdetéseket böngésző elemekkel. Felolvasót fiatal heve annyira elragadta, hogy a pesti zsidó társadalom és a romlott sajtó ellen is erősen kikelt. Nem szívesen halljuk ezt a hangot protestáns ajakról. Nagyon emlékeztet az „Alkotmány“ stílusára. A magyar liberalizmus vezérei a protestánsokból kerültek ki. A' Vayak, Kölcseyek, Tiszák nem így beszéltek. Sajnáljuk, hogy már a protestáns ifjúságból is kezd kiveszni a liberalizmus. Fel­olvasó előadásának konklúziójával, hogy a protestantizmus van hivatva az emberiséget az erkölcsi zülléstől megmenteni, egyet­értünk, azzal az értelmezéssel azonban, hogy a protestáns eszmék, nem pedig azok a dogmák, amelyeket négyszáz évvel ezelőtt a katholicizmustól átvettünk, vannak^ hivatva az emberiséget jó útra vezetni.^ Az előadáshoz hozzászólottak az elnök, körülbelül az itt kifejtettek értelmében, Papp István theologiai tanár, aki a fel­olvasóval teljesen egyetértett és a katholicizmust is védelmébe vette. Dr. Bokor József egyetemi tanár, aki igen talpraesett hosz- szabb fejtegetésben kimutta, hogy Krisztus erkölcstanának alfája és ómegája az emberszeretet és hogy minden erkölcsnek az alapja ez a szeretet. Szólott még György János unitárius író, aki azon nyilatkozatáért, hogy a kereszténység arculcsapja a morált, midőn a háborúkat és a militarizmus dédelgetését megengedte, elnöki megjegyzést kapott és Veress Jenő hitoktató. (Sz—o ) HÍREK. Papok megrendszabályozása. Münchenből táviratozzák: Érde­kes hír érkezik ide a vatikáni körökből. A pápa újabb szigorú rendelkezésre készül a papok világias életmódja ellen. Az egy­házjognak tervezett kodifikációjával kapcsolatban ugyanis el fogják rendelni, hogy a katholikus lelkészek a jövőben állandóan a papi talárt viseljék, azután pedig eltiltják, hogy a papok szín­házakban vagy vendéglőkben megjelenjenek. A pápai intézkedés érvényes lesz Németországra és Ausztria-Magyarországra is és már nemsokára érvénybe lép. A porosz követ Rómában. A „Berliner Tagblatt“ jelenti Rómából: A római papság köreiben a porosz követ v. Mühlberg beszéde bombaként hatott A követ erélyes hangon nagy téve­désnek mondotta, ha Rómában azt hiszik és hiresztelik, hogy a katholicizmust Németországban üldözik. „Sokkal inkább“, mondá a követ, „a 45 millió német protestánsnak a katholikus kisebbség általi elnyomásáról lehet szó. A Curia magatartása a német protestánsokat a legerősebben felingereite és Németországban a vallási békét komolyan fenyegette. A követ a Curiát behatóan intette, hogy olyan támadásokat ne ismételjen, aminőket az utolsó Encyklika tartalmazott. Ha Róma és Berlin között ma még- jó a viszony, az kizárólag és egyedül a császár vasakaratának köszönhető.'4 A követ erős hangsúlyozással azt kérdezte, mikor fogja magát Róma elhatározni, a német protestantizmust egyenlő­jogú hatalomnak tekinteni és az üldözött német katholicizmus meséjére való utalással fejezte be szavait Éppen olyan alaposan hamis, ha a Kúria a német protestánsok tiltakozó mozgalmát mesterséges csinálmánynak jelzi, amint ez vezető vatikáni körök­ben rögeszmévévé vált. A Vatikán nyissa fel végre szemeit és nézze elfogultság nélkül a németországi viszonyokat! Csak akkor esz sikeres együttműködés lehetséges. Antimodernista eskü. A müncheni modernista lap közli azon papok neveit, akik a pápától követelt eskü letételét meg­tagadták. A névsorban eddig egyetlen magyar pap fordul elő. Ez a bátor ember: Ebért Antal resicabányai vallástanár. A budai evangélikus egyház folyó évi január hó 29-én tar­totta meg Scholtz Gusztáv püspök-lelkész és Sztehlo Kornél felügyelő elnöklete alatt évi rendes közgyűlését. A közgyűlés tárgyai közül kiemeljük: Az egyház tekintettel templomának kedvezőtlen fekvésére és arra, hogy a budai Kelenföldön a város fejlődés oly arányokat öltött, hogy ott a hívek lelki gondozása szempontjából egy új lelkészi körnek a létesítése szükségesnek mutatkozik, telket fog kérni a fővárostól a Kelenföldön templom és papiak elhelyezésére. A gyűlés fájdalmas részvéttel emlékezik meg tiz éven keresztül volt gondnoka néhai Kauffmann Kamill elhalálozásáról és emlékét a jegyzőkönyvben megörökíti és egy­szersmind az örökösei által az egyháznak ajándékozott 2000 korona adományért hálás köszönetét mond. Az év folyamán nagyobb összegeket ajándékoztak az egyháznak Zureich Károly 1000 koronát, egy névtelen 1000 koronát és Kollár Lajosné Andaházy Gabriella boldog házasságának 25 éves fordulója alkalmából a Dorottya-egyletnek 400 koronát. Az Isten áldása

Next

/
Oldalképek
Tartalom