Evangélikus lap, 1911 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1911-12-02 / 49. szám

1911. december 2 7. oldal Evangélikus Lap. 49. sz. Lássuk csak! Segélyt kap a rendes lelkészeknek az ág. hitv ev. egyháznál . . . 27°/o-a a református , ... 62 „ az izraelita „ . 81 „ az unitárius „ ... 91 . a görög keleti * . . . 100 „ Itt pedig még azt is számításba lehetne venni, hogy más egyházaknál sokszor nagyon kevés lélekre esik lelkész (a görög keletinél van 1857 rendes lelkésze, segélyt kap 2012 lelkész), hogy annyival inkább érdemlik ezek a magyar hazától a segélyt, mint az evangélikus lelkészek? 600 forintig való kiegészítésnél esik egy lélekre: az ág. hitv. ev. egyháznál . . 2.1 krajcár az izraelita „ . . 4.8 a református . . . 9.5 „ a görög keleti . . . 26.2 „ az unitárius „ . . 32 4 800 forintig való kiegészítésnél esik egy lélekre: az ág. hitv. ev. egyháznál . . 6.0 krajcár az izraelita „ . . 12.8 * a református . . . 19.8 a görög keleti „ . . 45.4 az unitárius „ . . 61.9 „ Nagyon könnyű lenne kimutatni, hogy e leg­egyszerűbb házi foglalatosság is mennyi jellemképző erőt rejt magában. Abban talán mindannyian egyet is értünk, hogy mikor egy nő vagy egy leány oda­haza a maga házi teendői körül foglalatoskodik sokkalta inkább műveli a lelkét, ápolja a lelki szép­ségét, mint mikor künn a tenniszpályán üti a labdát, vagy akár a zsúrokon kergeti unalmas társalgással vagy mások megszólásával az értékes, de ránézve értéktelen időt. Természetesen ón ezekkel nem ezt akarom mondani, hogy egy művelt nőnek egész életét a házi foglalatosság töltse be. Éppen nem tudom úgy el­képzelni a női ideált, a lelki szépséget, mint amely a ruhastoppoláson a szobatakaritáson kimerül. Sőt, felfogásom szerint, még a legegyszerűbb munkás­asszonynak is kell időt szakítania hogy a maga lelkét nemes szórakozással művelje. Keresnünk kell az alkalmat, hogy világnézetünket mélyítsük, hogy mintegy szórakozva építsük tovább életünket. Vigyáz­nunk kell azonban, hogy életünk ne legyen a szóra­kozás örökös keresése. Hogy ezt elkerülhessük a mi műveltségünket egy erős fundamentumra kell vet­nünk. Mert a mi egész életünk olyan mint egy épü­let. Kell lennie egy biztos alapjának, amelyre be építhetjük azt a sokféle benyomást, amit az élet nyújt. Vigyázva természetesen, hogy csak olyat Hát nyolcszor annyi segélyt érdemel a ma­gyar államtól a görög keleti, mint az evangé­likus vallási!? Harcolt, vérzett, áldozott nyolc­szor annyit a görög keleti a magyar hazáért, mint az evangélikus vallási!? Egy-egy segélyezett lelkészre esik: az ág. hitv. ev. egyháznál . 242.47 forint az izraelita „ . 300 77 a református „ . 363.82 a görög keleti „ . 466.51 az unitárius „ . 410.75 Vagyis a mi híveink erőltették meg magu­kat már a kongruatörvény előtt legjobban, hogy lelkészeik fizetése megközelítette a 800 forintot, ezért az Önkéntes teherviselésért azt érdemel­ték, hogy sokkal kevesebb segélyt kapjanak?! Mindegyik számítás szerint a segélyben a mi egyházunk az utolsó, az kap legkevesebbet, pedig kérkedés nélkül, ország-világ előtt bátran vallhatjuk, hogy hazaszeretetben, a nemzet hü szolgálatában, a közműveltségben, a közteher­viselésben az áldozatokban, érdemben a mi egyházunk nem az utolsó, hanem előtte nincs egy sem ! Az érdemmel egyenlő-e tehát a segély! ? A kongruánál igazság és egyenlőség sze­rint nem a 800 forintot kellett volna kulcsnak elfogadni, hanem akár a lélekszámot, akár az építsünk be, ami építésre érdemes. Egy biztos ala­pon kell államink, hogy meg ne szédítsen az a százféle ellentétes elv, amellyel az élet kápráztat. Egy biztos alapon kell állnunk, hogy különbséget tudjunk tenni a jó és rossz, a szép és rút, az üdvös és kárhozatos között. Ezt a biztos alapot adja meg a vallásosság. Mikor én a lelki szépségről beszélek ezt csak a vallásosság keretében tudom elképzelni. Csak az az igazán szép, ami érdek nélkül tetszik. Csak az az igazi lelki szépség, amelynek megnyilat­kozásában nem látjuk ott az Önzés, a mindenáron való érvényesülési vágyat, a szellemi és anyagi érdekeltséget, de amely működik és munkálkodik azért, mert egy felsőbb isteni hatalomtól nyeri munkaerejét. Egy felsőbb erő fejleszti, alakítja erőssé, hatalmassá, széppé. Egy felsőbb erő, amellyel össze­köttetésben él, akihez folyamodhatik az élet minden változásai között. % Ezzel zárom tehát az ón előadásomat, hogy méltóztassanak elhinni, bár más feltételek és viszo­nyok között is éljünk, az igazi műveltség, a lelki szépség nem a toalett-asztalon, hanem az imádságon kezdődik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom