Evangélikus lap, 1911 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1911-12-02 / 49. szám
í. évfolyam. 49. szám. Budapest, 1911. december 2. EVANGÉLIKUS LAP EGYHÁZI, ISKOLAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP Szombatonként jelenik meg. Felelős szerkesztő és laptulajiionns: Szerkesztőség és kiadóhivatal : Budapest. II, Fő utca 4, ahova a lapot illető mindennemű közlemény és küldemény, valamint az előfizetési és hirdetési dijak küldendők SZTEHIO KORNÉL Főmunkatársak : Dr MASZNYIK ENDRE, KOVÁCS SÁNDOR. HORNYÁNSZKY ALADÁR AZ ELŐFIZETÉS ÁBA: Egész évre 14 K, félévre 7 K Egyes szám 40 fillér. HIRDETÉSEK DIJA: KótlUttAbos ckókz oldal egyszeri hirdetésért Z8 kor., féloldal 14 korona, ncgycdoldai 7 korona Kisebb hirdetések (pályázatok) petit bellikkel minden szóért 4 filler. Töbtuzórös hirdetéseknél megegyezés szerint Tartalom : <Sz— o.): Még egyszer a inofu proprio. — Veres József: Az államsegély. — Tárca. Wolf József: A lelki szépségről. — (Sz. L.): Az igazi katholicizmus. — (Sz—o.): Lehet-c az egyházi adót visszamenőleg kivetni? — Hírek. Pályázat. — Hirdetések. Még egyszer a motu proprio. Semmi sem bizonyítja jobban, mennyire restelik hazai katolikus köreink X. Pius pápának egymásután következő, az ultramontanizmust valódi színében feltüntető rendeletéit, mint az a körülmény, hogy egyes katholikus jogtudósok mindenáron a legnagyobb megerőltetéssel úgy iparkodnak ezen rendeleteket magyarázni, hogy ezek voltaképen csak akadémiai értékkel bíró értelmezései és ismétlései az egyház által ősidőktől fogva vallott elveknek és jogszabályoknak, melyeknek távolról sem áll szándékában a modern állammal vagy annak jogrendjével ellentétbe helyezkedni. Mi azonban sokkal inkább tiszteljük X. Pius pápát, mintsem hogy azt tételeznők fel róla, hogy ő a római katholicizmus valódi érdekeit sértő rendeleteket akár motu proprio, akár környezetének befolyása alatt gyártana. Nem engedjük tehát az ő motu proprio kiadott, bizonyára jól meggondolt rendeletéit a római kath. egyház alapelvei ellenére akként félremagyarázni, amint ezt például Hanuy Ferenc dr.y a jeles kanonista, az „Egyházi Közlöny“ 47. számában teszi. Hanuy dr. cikkének nyilván az a célja, megnyugtatni a magyar közönséget aziránt, hogy sem a magyar bíró, sem a kir. ügyész nincs feszélyezve a motu proprio által, vagyis ezek a hatósági személyek bátran idézhetnek római kath. papokat a fórum elé, csak a magánosok kénytelenek erre nézve az egyházi hatóság engedélyét kikérni. Ezt az állítását dr. Hanuy arra alapítja, hogy a pápai rendelet a „quicunque privatorum“ kifejezést használva, nyilván csak a magánembereket kötelezi arra, hogy az engedélyt kikérjék. Ellenkezik ezen nézet a rendelet egész rációjával és indító okával, amelyet ugyancsak az „Egyházi Közlöny“ 4b. számában helyesen adott elő akképpen, hogy kétely forogván fenn aziránt, vájjon az „Acta Apót. Sedis“-ben foglalt az a kifejezés, „Cogentes“ szó, csakis hatósági személyekre vonatkozik-e vagy magánosokra is. X. Pius ezen kételynek véget vetett azzal, hogy kijelentette, hogy bármiféle magánosokra is vonatkozik. De ellenkezik dr. Hanuy egyetemi tanárnak és azért indexre teendő magyarázata magával a pápai rendelet világos értelmével. A rendelet magyar fordításban a következő: „Bármily nagy gondoskodás fejtessék is ki törvények szerkesztésénél, gyakran mégsem lehetséges minden kételynek elejét venni, amely utóbb azok furfangos magyarázata (callida inter- pretatione) által keletkezhetnék. Néha azonban a jogtudósoknak, akik valamely törvény természetének és hatályának vizsgálatára vállalkoznak, a nézetei oly eltérők egymástól, hogy csak hiteles magyarázat által állapítható meg, hogy mi van a törvényben meghatározva.“ „Ez következett be, amint látjuk, miután az „Apostolicae Sedis“ constitutio nyilvánosságra bocsáttatott, amellyel a censurae latae sententiae (egyházi büntetések) megállapíttattak. Azon írók között ugyanis, akik ezen constitutióhoz kommentárokat írtak, nagy vita támadt annak VII. fejezete fölött, vájjon a ,.Cogentesu szó alatt csakis törvényhozók és hatósági személyek értetnek, vagy magánszemélyek is. akik világi bírót azáltal, hogy hozzáfordulnak, vagy keresetet indítanak, kényszerítenek valamely klérikust a bíróság elé
