Evangélikus lap, 1911 (1. évfolyam, 1-52. szám)
1911-09-30 / 40. szám
6. oldal Evangélikus Lap. 40. sz. 1911. szeptember 30. A tartalékalapból: Zsombery Gizela, az amerikai új Brunswicki-egyház és Bécsújhely egyenként 50 korona . 150.— „ A hazai missziói egyesület ....................100.— „ A töblet tökésittetik. A vendéglátók a sok szivességet és költséget, amelylyel bennünket elhalmoztak, még azzal tetézték, hogy a közgyűlés folyamán a beszterczebányai egyház 500 koronát, a zólyomi egyházmegye 400 koronát és a b.-bányai evang. egyesület 300 koronát adtak át a gyámintézet céljaira, amely nyomban két egyenlő részben Rimakokova és Királyfalva Kormos között osztatott meg. Offertóriumokban 1013 korona 74 fillér gyűlt össze. Ezenkívül a banketten Hajdú b. bányai lelkész bájos neje a körülhordott Gusztáv Adolf serlegben 256 koronát gyűjtött, amely összeg az aszódi leánynevelő intézetet illeti. A gyűlés után igen sikerült bankett fejezte be az üunepségek sorozatát, amelyen 200 ember vett részt és a lelkesebbnél lelkesebb tósztok szóára- datja véget nem ért. Elsőnek a királyt köszönlötto fel báró Láng Lajos, a közgyűlés táviratilag is kifo jezte hódolatát az evang. egyház legfőbb védurának és még a délután folyamán megjött a kabinetirodától a köszönő válasz. Táviratilag üdvözölték az ugyanez napon Frankfurtban ülésező Gusztáv Adolf egyleti gyűlést is. A zsidók a lélek halha atlanságának fogalmát a perzsáktól vették át, az Eden mythosa is perzsa eredetre vall, amit a perzsa eredetű paradicsom szó is bizonyít, amelylyel az Edent illették. Lukács evangeliomának 23. rész 43. verse szerint a keresztfán függő Jézus biztatta a megtért latort, hogy ma még vele lesz a paradicsomban. Az emberi lélek fogalmának kultúrtörténeténél a történeti korban nagy szerepet játszik a metafizikai spekuláczió.*) Plato és Aristoteles behatóan foglalkoztak az emberi lélekkel és annak halhatatlanságát tanították. Az emberiség összes filozófusai behatóan és nagy tudományossággal foglalkoztak a lélek eredetének és mivoltának kérdésével. Én azonban, amint már előre jeleztem a metafizikai spekuláczióval o helyütt foglalkozni nem fogok és csak azt az egyet jegyzem meg, hogy mindaz, amit az ó-kor, közép-kor és új-kor filozófusai ezen a téren produkáltak, a dolog lényegét egy hajszállal sem vitte előre, vagyis nem sikerült ezt a kérdést elméleti tételekből vont deduk- cziókkal, a gondolkodással, megoldani. Most próbál*) L. Dr. Ernst Kuhn, die Vorstellungen von Seele und Geist in der Geschichte der Kulturvölker. Bei’lin, 1872. Verlag von f. Henschel. Ezzel az ünneplések véget értek s habár a beszédek szóáradatától — amit azonban annak, aki evangélikus gyűléseinken résztvesz, meg kell szoknia — meg is fájult a fejünk, mindig örömmel fogunk visszaemlékezni a beszterczebányai szép napokra. (Sz—o) Az evangélikus püspökök fizetéseinek felemelése**) Az államtól már mindenki kap kisebb nagyobb segélyt: vármegyei és állami tisztviselők, egyház, iskola, lelkész, tanító, tanár, s remélhetőleg emelni fogja a lelkészek fizetését. Csak ev. püspökeink nem részesülnek állami segély jótéteményében. Most hozza az „Evangélikus Lap“ szept. 9. száma azt a meglepő, de mindenesetre mindnyájunkat megörvendeztető hirt, hogy megtörtént az első lépés: a brassói egyházmegye egyhangúlag elhatározta, miszerint az ev. püspökök fizetéseinek felemelését a tiszai kerület utján javaslatba hozza, mely fizetés- felemelés államsegélylyel lenne keresztül viendő. Üdvözöljük a brassói egyházmegyét, különösen Molnár Viktor vall. és közokt.-ügyi államtitkár és egyházmegyei felügyelő urat, aki ezt a szép indít*) Közöljük, habár mindenben nem értünk egyet cikkíróval. Legközelebb elmondjuk nézetünket ezen kérdésben. (Szerk ) koznak az anthropologiával, de erről idő előtti szólani. Attól tartok, hogy ez a kérdés is, mint sok más a tudomány által ki nem fürkészhető rejtély marad és va'ószinüleg a hit az érzelem és a sejtés tárgya lesz mindig. És ha majd az antropologiai tudomány nézete a test és a lélek elválaszthatlan egységéről általános nézetté fog válni, hol van a garanczia arra nézve, hogy ez az igazság ? Hiszen a lélekvándorlásban a boszorkányokban való hit is általános nézete volt a megfelelő kornak és a benne élő embereknek: és lehetséges, hogy egy későbbi kor épen oly megvető mosolylyal fogja tekinteni a lélek monismusáról való tant, amint amilyennel ma illetjük a boszorkányokban való hitet. Krisztus Urunk az emberi lélekről való mytbu- sokat, beleértve a halhatatlanság tanát, már készen találta, a keresztyénség tehát nem volt ezen tanoknak megalapítója. Egy dologban azonban korszakot alkotó és az egész világrendet és az embernek ebben, való szereplését más alapra fektető volt Jézusnak az, Istenfiúságról való tanítása. Egy véghetetlen nagy és következményeiben messze kiható dolog volt annak a gondolatnak a hirdetése: hogy mi mindnyájan egy atyának fiai vagyunk. Jézus, amint Harnack Ad&lf a
