Evangélikus lap, 1911 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1911-07-29 / 31. szám

1911. julius 29.

Evangélikus Lap. 31. sz.

11. oldal

esti 6 órakor a kir. törvényszék esküdtszéki termében, melyen a másnap kozdődő közgyűlési tárgyak beszéltettek meg. Másnap reggel 8 órakor gyámintézeti istentisztelet volt offertóriummal egybekötve, amelyen az oltári szolgálatot Eösze Zsigmond főjegyző végezte, míg a beszédet Porkoláb Uyulu pécsi lelkész tartotta. Szekszárd templomnólkül szűkölködő, 2—3 évvel ezelőtt alakult misszió lóvén a református testvérek ajánlották fel és engedték át igazi testvéri szeretettel templomukat. A közgyűlést Szeniczey Géza felügyelő nyitotta meg, kit minden oldalról szívélyesen üdvözöltek abból az alkalomból, hogy közvetlenül az egyházmegyei gyűlés előtt nyerte vissza erejét és ennek kedvéért kelt fel hosz- szns és nehéz betegségből. A kerületi közgyűlésre kiküldendő követek megválasztása után előterjesztésre kerültek a főosperes és alesperes nagy gonddal összeállított jelentései, melyek elseje az esperes- ség egyházi, másodika az egyházmegye iskolai életéről nyújtott mesteri kézzel festett hű képet. Az összes tisztviselők és bizottságok mandátuma lejárván, ezzel állásukról lemondottak, mire a közgyűlés azokat újra megválasztotta, illetve megalakította, míg a felügyelő és esperesek választására a gyülekezeteket felhívta és a . szavazatszedő-bizottságot megválasztotta. Ezután sorban kerültek tárgyalásra, a népiskolai, a véleményező, a pénzügyi, főgimnáziumi nagybizottság, valamint a számvevőszék jelentései, melyek bizonyságot tettek arról, hogy mindenek jó, rendben és ékesen történtek. Nagyobb hullámokat a vita csak Magyarboly iskolája államosítása iránt beadott és a közgyűléstől elutasított kérvényének és az új német énekeskönyv bevezetése kérdésének tárgyalásánál vert, mely utóbbinál a közgyűlés hosszú vita után kimondotta, hogy az ellenkező gyülekezetek is 3 év alatt kötelesek az új német énekeskönyvet bevezetni. Ugyancsak érdekes és hosszú vita folyt azon kérdés körül, vájjon a nem fixumos javadal- mazású tisztviselő kérheti e a gyülekezettől azon járulékokat, melyeket különben neki kell elvesztenie az egyesek fizetésképtelensége folytán, noha hiványa szerint néki kijár. A közgyűlés az egyes tisztviselő hátrányára határozott. Több kérvény, indítvány le- tárgyalása után a julius 12-ére is átnyúlt közgyűlést főesperes imája zárta be. Közvetlenül utána következett az egyházmegyei lelkészegylet közgyűlése, amelyen több indítvány tárgyalása mellett felolvasásra került még Wagner Ádámnak hazai evang. egyházunk 3. theol. akadémiájának egyesítésére vonatkozó püspöki kérdőpontról írt és a kerületi evangéliumi egyesülethez ennek folyó évi közgyűlé sén is felolvasásra ajánlás kapcsán felterjesztett munkája. A gyűlés első napján bankett volt a kaszinónak igaz, magyar vendégszeretettel felajánlott díszes, nyári pavilonjában, amelyen Szekszárd városának hivatalos képviselői, valamint intelligenciájának vezetői is résztvettek. W. Á.

A trencséni ág. hltv. ev. egyházmegye közgyűlése. Ezen közgyűlés julius 18-án Trencsónben tartatott meg dr. Stúr Károly ügyvéd, egyházmegyei felügyelő és Krizsan Zsigmond főesperes társelnöklete mellett. A gyűlés megalakulván, mindenekelőtt a leköszönt Palicz János vágkohányi lelkész és esperességi jegyző hat évre újból esperességi jegyzőnek választatott. Ezen választással kapcsolatban Vitéz Lajos bánluzsányi lelkész azt indítványozta, hogy

az esporessógi jegyzőkönyvek ezután magyar nyelven is vezettessenek és kiadassanak, mert az espe- rességben vannak olyanok is, akik tótul vagy nem tudnak vagy jól nem értenok. Ez ügyben egy bizottság lett kiküldve, moly hivatva van a jövő évben erre nézve referálni és indítványt tenni. E bizottságnak tagjai: Osztroluczky Géza, volt főispán, Bodicky és Bálint lelkészek. Az esperes évi jelentése örvendetes tudomásul vétetett. Mint uj lelkészek Droppa, nemesváraljai és Krizsan, szulyói lelkészek mutatkoztak be, akik szívélyesen üdvözöltettek. Ezután a számvevőszék és esperességi, papi, özvegyi, árva- és nyugdíjintézet jelentései tárgyaltattak és a gyámintézet jelentése is tudomásul vétetett. A Pozsonyban tartandó kerületi gyűlésre kiküldettek: Palicz, vágkohányi, Sztanek, felsővárosi, Vitéz, bánluzsányi lelkészek s Markovics és Janovszky, egyházfelügyelők. 4 felsőtrencséni dekanátus körlelkészévé, Kiss Milos zsolnai lelkészt esperességi törvényszéki bíróvá, Vargha Emil felsőszori lelkészt az elhalt Zsámbok- réthv Lajos esperességi számvevőszéki elnök helyére Palicz Jánost, vágkohányi lelkészt, esperességi levéltárossá Krizsan, szulyói lelkészt választották meg. A tanítói pragmatika szabálytervezetet Holly, előadó és a bánluzsányi egyház módosításai szerint elfogadták. Az államsegély és a Baldácsyánumra beérkezett segélyek a kerületi gyűléshez pártolólag felterjesztetni határoztattak, azon reményben, hogy az államsegély ezentúl sem fog elvonatni a nyomasztó helyzetben levő szegény lelkészektől. Olvastatott Vitéz Lajos, bánluzsányi lelkész azon indítványa, hogy tekintettel a nagy drágaságra, a folyó évi országos költségvetésben felvett és mintegy százezer koronára felemelt államsegély, drágasági pótlék címén a lelkészek közt és ha nem volna elegendő, azon lelkészek közt, akik legalább 10 év óta lelkészi minőségben működnek, osztassók szét. Ha pedig a felemelt 100.U00 korona államsegély az országos költségvetésben más célra lenne beállítva, felkéressék a magas kormány, hogy ezen szétosztást engedje meg. Ezen indítványt az esperességi közgyűlés elfogadta. a kerületi gyűléshez felterjeszteni határozta azzal, hogy az egyetemhez felterjesztessék. Végül a közgyűlés elfogadta a vágkohányi egyház azon indítványát, hogy a múlt évi kerületi gyűlés által elfogadott papválasztási szabályrendelet hatályon kívül helj eztessék, dacára annak, hogy Vitéz Lajos, bánluzsányi lelkész az esperességi gyűlés figyelmébe ajánlotta, hogy ezen szabályrendelet a kerületi gyűlés alkotmányosan letárgyalta és azt szavazással hét esperesség, tehát a többség elfogadta. V. L.

A pozsonyi ág. hitv. evang. líceum értesítője az 1910/11. iskolai évről. Közzéteszi Hirschmarm Nándor igazgató-tanár. A líceum tanári testületé: az igazgató, 13 rendes tanár, 2 helyettes tanár, 6 másval- lásu hitoktató; a rendkívüli tantárgyakat 7 tanerő látja el. Nyilvános tanuló volt összesen 481, magántanuló 19; vizsgálatot tett összesen 488 tanuló. Ezek közül 245 ág. h., 54 reform., 58 római kath., 1 gör. kath., 1 görögkeleti. 129 izrael. Jó magaviseletü volt 427; szabályszerű magaviseletü 34; rossz magaviso- letü 1. Minden tantárgyból jeles 39; minden tantárgyból legalább jó 95; legalább elégséges 275; egy tantárgyból elégtelen 50; két tantárgyból elégtelen 5; több tantárgyból elégtelen 17. A líceumi internátusba felvétetett 118 tanuló, ezek közül 85 az