Evangélikus lap, 1911 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1911-07-29 / 31. szám

12. oldal Evangélikus Lap. 31. sz. 1911. julius 29. internátus régebbi növendéke volt. Az internátusbán fizetnek: az első fizetési fokozat szerint 250 koronát, >i második szerint 350 koronát, a harmadik szerint 700 koronát évenként. A felvételi szám korlátolt. A felvételi kérvényeket a liceum igazgatójához kell beterjeszteni. A tanév szeptember 1-én veszi kezdetét. A főrendiház és protestáns vezéreink. A főrendi­ház f. évi julius 21-én tartott ülésében evangélikus vezéreink közül hárman is felszólaltak : br. Podma- niczky Géza, Gyurátz Ferenc és Laszkáry Gyula. Jobbára megdicsérték a minisztert és kérték, hogy továbbra is segítsen. Ugyanezt tette Majláth György r. k. püspök is. Sérelmeink orvoslásáról azonban nem igen beszéltek. A protestánsok jogtalan meg- terheltetéséről, melyet a róm. kath. plébánosok pár- bórkövetelései és a r. k. kegyurasági terhek vise­lése által szenvednek, a tanítói törvénynek autonó­miánkat sértő voltáról, az apácaparagrafusról, a reverzálisok vétele által űzött lélekfogdosásról és az állami középiskolák rendszeres klorikálizásáról, a Barkóczy-regimeről és a Mária Kongregációk akna­munkáiról vezéreink ajkáról panasz nem hangzott el. Pedig, ha valahol, a főrendiházban nyilatkozhatnék meg függetlenül a protestáns közvélemény. így persze a miniszter bátran mondhatja: minden rend­ben van. Kinos jelenet a templomban. Berlinből jelentik, hogy a charlottenburgi Lujza-templomban az isteni tiszte­letet kinos jelenet zavarta meg. Craatz a liberális irányú lelkész beszédében a Jatho esetre reflektálva a Spruchkollegium ösmert határozatát, mellyel a kölni pap hivatalától elmozdítatott érvénytelennek jelen­tette ki, majd áttért a bibliára és amidőn azt emberi műnek mondotta, a jelenlévő tisztek fölkellek és kard­csörtetve tüntetőleg távoztak a templomból. Közvet­lenül ezután a legénységet is kiparancsolták a temp lomból. Craatz lelkész rövid fennakadás után foly­tatta és befejezte beszédét. Szándéka azt kinyomatni, hogy tartalmáról a közönség tágasabb körökben tudo­mást szerezzen. Papi gazdálkodás. Esztergomból jelentik, hogy miután a primási jószágok annyit sem jövedelmez­nek, amennyit a fentartási költség kitesz, ezen jószá­gok haszonbérbe fognak adatni. A haszonbérletet azonban az eddigi jószágkezelők fogják megkapni. Bámulatra méltó önfeláldozás 1 Midőn ugyancsak az urak, akik meggyőződtek arról, hogy a jószágok a leglelkiismeretesebb kezelés mellett mitsem jövedel­meznek, most még haszonbért is készek fizetni a rossz birtokokért. Az „A-ny“ kérdi mi köze ehhez a a lutheránusoknak ? Hát az a köze, hogy a kath alsópapság kongruájáról is az állam kénytelen gon­doskodni, mert a papi birtokok mit sem jövedelmez­nek és aztán nincs fedezet az állampénztárban a protestáns papok kongruájának felemelésére! SZERKESZTŐI ÜZENET. V. L. Bánluzsány. Az egyházi törvénykezésünk hiányá­ról írt cikkét úgy fogtuk fel, hogy egy nem jogász kitanítást kér arra nézve, milyen jogi hatálya van a Canonica vizitá- ciónak, mely talán püspöki döntést is tartalmaz, az egyházi bíróság ítélkezésével szemben? Ön természetesnek találja, hogy az egyházi bíróság nem változtathatja meg Ítéletével a Canonica vizitációban foglalt megállapítását. Hát persze hogy nem változtathatja meg, de talán nem is akarja megváltoz­tatni. A Cananica vizitáció nem tartalmaz ítéletet és nem bír ítélet erejével, hanem magában foglalhat jogügyletet, amely póld. az egyházközség és a lelkész közötti jogviszonyt szabá­lyozza, az egyházi bíróság azonban abban az esetben, ha a vizitáció alkalmával kötött jogügylet értelme vagy kötelező ereje vitássá tétetik, afelett dönt, mikóp magyarázandó az ügy­let, kit és mennyiben kötelez az ? A bíróság tehát nem vál­toztat az ügyleten, csak magyarázza azt és magyarázatához képest elutasít vagy marasztal. Az a fél, aki az ítélettel nincs megelégedve a felsőbb bírósághoz apellálhat. Az ön czikkéből tehát inkább azt vesszük ki, hogy az adott esetben az egyházi bíróság ítélt ön szerint helytelenül, a miből még nem követ­kezik hogy a zsinati törvény hiányos, mert olyan zsinati tör­vényt hozni nem lehet, amely a bíróságnak a Canonica vizitáció érvénye, tartalma és magyarázata fölötti ítélkezést megtiltaná. Pályázati hirdetés. Segédlelkészt keresek. A feltételeket levél­ben közlöm. Békéscsaba, 1911 julius 23. Csepregi György esperes. JVIost jelent meg a JVLRGYfllR01*SZflGl í*EFORjVÍÁTUS EGYHÁZ Egyetemes Jiévtára az 1911. éYt*e. A reform, egyetemes Konvent hivatalos kiadványa. Ára 10 korona. Ára 10 korona. Kapható: liÓKAi I.A.1 OS-nál Budapest, IV., Károly-ntca 1. JVLIT IGYUfiK? hogy egészségünket megóvjuk, mert csakis a természetes szénsavas ásványvíz erre a legbiztosabb óvószer. Elsősorban a mohai forrás mint természetes szénsavdús ásványvíz, föltétlenül tiszta, kellemes és olcsó savanyúvíz ; dús szénsavtartalmánál fogva nemcsak biztos óvszer fertőző elemek ellen, hanem a benne foglalt gyógy- sóknál fogva kitűnő szere a legkülönfélébb gyomor., és húgy­szervi betegségeknek. Azért tehát Használjuk a mohai Ágnes forrást, ha étvágyhiány és emésztési zavarok állanak be. Dr. Gebhardt. Használjuk a mohai Ágnes- forrást, ha máj bajoktól és sárgaságtól szabadulni aka­runk Dr. Glass. Háztartások számára másfélliteresnél valamivel nagyobb üvegekben minden kétes értékű mesterségesen szénsavval telített víznél, sőt a szódavíznél is olcsóbban adja, hogy az Ágnes- forrás vizét a legszegényebb ember is könnyen megszerezhesse. Kedvelt borvíz. Használjuk a mohai Ágnes- forrást, ha gyomor-, bél- és légcsőhuruttól szabadulni akarunk. Dr. Kétly. Használjuk a mohai Ágnes- forrást, ha a vesebajt gyó­gyítani akarjuk. Dr. Kövér. Kedvelt borvíz. Kapható minden fnszerüzletben és elsőrangú vendéglőben. Ifj. Kellner Ernő kő- és könyvnyomdája, Budapest V., Csáky-utca 10.

Next

/
Oldalképek
Tartalom