Veöreös Imre: János levelei (Budapest, 1998)

JÁNOS ELSŐ LEVELE

ez a vonása tevődik át a mondatban keresztyén síkra. „Győzni" János első levelének kedvelt szava. Még találkozunk vele többször. Ezen a helyen a sátán legyőzését múlt idejű tényként említi fiatal olvasói életében. Jelenüket e győzelem utáni állapot jellemzi. A keresztyén befejezettség hamis illúziója nem lengi át a bátorító megállapítást. A levél egésze mutatja, hogy írója világosan látja a nehéz küzdelmet, amelyet a keresztyénség az egyházon belül támadt tévtanítással vív. Az az intelem, mely felé ezek a sorok futnak, tükrözi a keresztyén ember kísértéseit. Az igealak (perfektum) egyszerűen világos utalás arra a tényre, hogy a levél fiatal olvasói mindmáig megmaradtak a helyes Krisztushitben. Nem pusztán egyes erkölcsi kísértéseken aratott győzelmekről szól a szerző, noha az erkölcsi helytállást is magában foglalja a megállapítása —, hanem a gnosztikus tévtanítás által fenyegetett lelki helyzetükben mutat rá örömmel hűségükre, megmaradásukra Krisztus mellett. A „gonosz" — így egyes számban, hímnemű alakban gyakran szerepel János első levelében a sátán megjelölésére. A sátán képzete a Biblián belül nagy utat tett meg. Az Ószövetség eredeti ősi gondolatvilágában a sátán még Isten eszköze. Romboló, akadályozó, kísértő és vádoló feladat betöltője. Isten világuralmának egyik csavarja, kereke. A késői-zsidó iratokban szinte Isten mellé nő hatalomban, istenellenes birodalom feje. Ezt a képzetváltozást előmozdította a zsidó gondolkodásban az iráni vallás dualista istenfogalmának hatása, az apokaliptikus világkép kialakulása, valamint sok ősi mitologikus elem megelevenedése (v. Rad). Ε késői-zsidó felfogás következménye, hogy az Isten és sátán közötti abszolút ellentét nyomta rá bélyegét az Újszövetség sátánszemléletére. János gondolatvilágában is így jelentkezik. Ebben az őskeresztyén hagyomány és a gnosztikus szemléletmód egyaránt közrejátszott. Ε vázlatos áttekintéssel olyan kritikai szempontot kaptunk, amely nélkül nem lehet helyesen eligazodni a sátán alakját illetően az Újszövetségben. (Lásd e kérdéskörhöz az ördögről szóló fejtegetést 3,8-nál és a hozzákapcsolódó „Mai jegyzetekében!) A levél olvasott mondatának értelme világos: a személyes hatalomként vallott láthatatlan gonosz, a sátán törekvése a gyülekezetben a téves Krisztus-hit terjesztése. A gnosztikus keresztyénség e vonzásának állottak ellent a gyülekezet fiatal tagjai. 90