Veöreös Imre: János levelei (Budapest, 1998)

JÁNOS ELSŐ LEVELE

szótárán és eredeti történetén messze túlmenő fogalmak. Ezekben az első és második, sőt harmadik keresztyén nemzedék próbálta kifejezni Jézus Krisztus megváltó szerepét az ember és az emberiség javára. Ilyen későbben kiforrott megjelölés ez is, mellyel a levél írója Krisztus történetét tömören értelmezi: Jézus Krisztus személyében, tanításában és tetteiben, a vele történtekben „az élet Igéjével" találkoztak a hivő szemtanúk. Az „élet" különleges értelemben szerepel. János a görög szót (zóé) az igazi élet megjelölésére használja. A teljes, tökéletes életet mint isteni valóságot érti rajta, amely nem ismeri a múlandóságot, halált, vétket, szenvedést, hiányérzetet. Éppen ezért az emberi életet sohasem jelöli ezzel a szóval, hanem arra másikat használ (pszüché). Ezt következetesen keresztülviszi. Amikor Jézus emberi életének feláldozásáról szól, vagy Péter nagycsütörtök éjszakai fogadkozását közli (,.Αζ életemet adom érted!"), mindegyik esetben a természetes életet jelző szavát használja (J 10,15; 12,25; 13,37 stb.). A fenti szóhasználattal a gnózis fogalomkörébe kapcsolódik. A gnosztikus gondolkozás éles dualizmusával az „életet" egészen az isteni oldalra helyezte, amelyhez az anyagi világnak és az emberi életnek nincs köze. A görög szó (zóé) ezzel elveszítette eredeti, az emberi életet jelentő értelmét. Hellénisztikus, gnosztikus fogalma a túlvilági, egyedüli értelemben vett életet tartalmazza, mely titokzatos áramlásként sugárzódik a földre az isteni világból, s isteni életerőként van jelen emberekben, dolgokban. János átveszi a gnosztikus fogalmat, de a keresztyén hitnek» megfelelően átalakítja tartalmát. Az isteni „élet" nem titokzatos erőként hat, hanem a földön megjelent Jézus Krisztus rendelkezik az életteremtő erővel. Az Istentől származó, igazi élet a Krisztusba vetett hit által lesz az embereké, mégpedig nemcsak a messze jövőben, hanem már most a földön. Az „élet" jelzőjeként néha az „örök" melléknevet használja, amely az igazi életnek egyik tulajdonságát, el nem múlását fejezi ki; de a jelző nélkül is benne van ez a jelentés a szóban, mert az isteni élet nem ismeri, kizárja a múlandóságot. A jelenvaló örök életnek legjellegzetesebb tartalma a szeretet. Az „élet" jánosi értelmezésének ezt a rövid vázlatát a levél olvasása megtölti majd gazdag tartalommal. János felismerte a hellénisztikus, gnosztikus gondolkozásban magasra csapó emberi vágyat és kérdezést a teljes, igazi élet után. Ezt a nyugtalan, a 30