Veöreös Imre: János levelei (Budapest, 1998)

JÁNOS ELSŐ LEVELE

323) a hellenizmus korszakát. Hódító hadjáratai nyomán kialakultak az elgörögösödött, hellenisztikus birodalmak: Egyiptom, Szíria, Macedónia. Mindegyikben jelentkezik a görögség politikai, gazdasági és szellemi térfoglalása. A Krisztus születését megelőző világkultúrának a zsidóság egy része sem tudott ellenállni. A hellenisztikus zsidók gondolkodása nyitott volt idegen kulturális és vallási hatások előtt. Az Ószövetség görög fordítását, a Septuagintát olvasták (rövidítése LXX). János levelei az Ószövetségre nem hivatkoznak. Egy utalást találunk Kain gyilkosságának ószövetségi elbeszélésére (3,12). Az Ószövetség közelségét számos nyelvi fordulat mutatja: „cselekedni az igazságot" (1,6), „hinni az ő nevében" (3,23), „megbocsátja bűneinket" (1,9). A második világháború után egy régészeti felfedezés hozta lázba a világot. A Holt-tenger oldalában, elhagyatott barlangokban találtak ősi iratokat. Az iratok a Qmranban működő zsidó szekta könyvtáraihoz tartoztak. A szekta tagjairól addig is tudtunk, esszenusoknak nevezték őket. A kumráni iratokban szereplő ellentétpárok — világosság és sötétség, igazság és hazugság stb. — megtalálhatók János első levelében. E. Haenchen túl csekélynek tartja a hasonlóságokat ahhoz, hogy hagyománytörténeti összefüggést állapíthatnánk meg. 2. A jánosi levelek yallástörténeti hátterének vizsgálatánál számba jött a gnózis. A gnósis (=ismeret) nevű, vallási jelegű irányzatba iráni, babiloni, egyiptomi, zsidó, görög, majd keresztény elemek keveredtek. A keresztény gnózis bizonyos területeken századokon át kísérte a kereszténység útját. Nem könnyű megállapítani, hogy János első levelében szereplő tévtanítók hová tartoznak. Sokáig gnosztikusoknak, majd gnosztikus keresztényeknek tartották őket. Egyes kutatók feltételezték, hogy Kerinthosz tévtanítását követik, aki az első század végén Kis-Ázsiában munkálkodott. Az első levél szerzője gnosztikus és szinkretista (valláskeveredésre jellemző) nyelvet használ (Istentől lenni, Istent ismerni, világosság-sötétség, igazság-hazugság stb.). Kiderült azonban, hogy a szerző ezeket a nyelvi fordulatokat másként értelmezte, mint a gnózis, amint majd a részletes magyarázat során megfigyeljük. Itt elég arra utalnunk, amiről már volt szó, hogy a szerző a tévtanítókat saját fegyverükkel küzdi le, és tartalmilag megmarad az igaz keresztény hit mellett. Megállapították, hogy az első levél szerzője közelebb áll János evangéliumához, mint a gnózishoz. A megelőző pontban említett nyelvi fordulatok, továbbá még néhány példa („aki a bűnt cselekszi, az az 17