Vámos József: Ezékiel könyve I. (Budapest, 1989)
Siratják Tammúzt 8. fejezet
hogy az északi kapu az asszonyok kapuja volt.) Tehát nem a hegyeken, a halmokon, hanem az Isten szent templomában! A bűn milyenségét nem lehet fokozatokban kifejezni, de itt azért elmondhatjuk, hogy ez a látomásos leírás a bűn legmélyebb bugyraiba viszi el a prófétát, a deportálásban már hetedik éve élő júdai véneket, és visz el bennünket. Hogy ebből a számunkra időileg távoli és teljességgel idegen világból valamit megértsünk, segítségül vettem két szakkönyvet: az egyik egy ókori szöveggyűjtemény - H. Gressmann: Altorientalische Texte zum Alten Testament, a másik: korunk legkiválóbb egyházi vallástörténészének, Prőhle Károly professzornak az akadémiai jegyzete: Bevezetés a vallások világába, III. rész. A következő szöveg Tammúz halotti éneke, amelyet első szám egyes személyben mond el, és amely - mint sok másik - töredékesen maradt az utókorra. Ennek is hiányzik az eleje és a vége és szavak is hiányzanak a szövegből. Ezeket a hiányokat a szakemberek vagy jelzik vagy értelemszerűen kiegészítik őket. Ilyenekkel ebben a szövegben is találkozunk, amihez még azt kell hozzáfűznünk, hogy a töredékben olvasható nevek Tammúz isteni családjának a nevei, amiket azután az istenség díszítő jelzőjeként értett a hagyomány; Gallu pedig egy akkor közismert démon. Tehát, Tammúz halotti énekének egy töredéke: ... megkötözték az anyajuhot és bárányát, ... megkötözték a kecskét és gidáját, Az anyajuhot és bárányát elrabolták, A kecskét és gidáját elrabolták, 5 Az anyajuhot és bárányát alávetették, A kecskét és gidáját alávetették. ... megyek, én ember, az úton, ahonnét nincs visszatérés. Jaj neked, hős Umunacu, Jaj neked, én férfiúm, én Damu istenem, Jaj neked, Umunmucida isten gyermeke. Jaj neked, Nagar, a háló ura, Jaj neked, főisten, az imádság ura, Jaj neked, Kadi isten, Idesuba (a gyönyörű arcú), Jaj neked, én mennyei siratom, 15 Jaj neked, Amausumgalanna (a mennyek úrnője), Jaj neked, Mutinanna (mennyei szőlőtőke) anya fivére! Ő az alvilágba megy, oda menekül. Ő jólakott (az élettel), a nap neki alászállott - a halottak birodalmába. Telve van jajpanasszal azon a napon, amikor a szomorúság szállott reá, 68
