Vámos József: Ezékiel könyve I. (Budapest, 1989)

Siratják Tammúzt 8. fejezet

valamennyi bálványa be volt vésve köröskörül a falba. (11) Ott állt előttük Izráel háza vénei közül hetven férfi, köztük Jaazanjáhú, Sáfán fia. Mindegyiknek tömjénező volt a kezében, és illatos füstfelhő szállt fölfelé. (12) Akkor ezt mondta nekem: Emberfia! Látod, hogy mit művelnek Izráel házának a vénei a sötétben, mindegyik a maga bálványának fülkéjénél?! Mert ezt mondják: Nem lát bennünket az ÜR! Elhagyta az ÚR ezt az országot! (13) Majd ezt mondta nekem: Még más nagy utálatosságot is fogsz látni, amiket müveinek. (14) És bevitt engem az ÜR háza kapujának a bejáratához, amely északra van. Asszonyok ültek ott, akik Tammúzt siratták. (15) Ezt mondta nekem: Láttad-e emberfia? Még ezeknél is nagyobb utálatosságokat fogsz látni. (16) És bevitt engem az ÚR háza belső udvarába. Az ÚR temploma bejáratánál, a csarnok és az oltár között mintegy huszonöt férfi volt, háttal az ÚR temploma felé, arccal kelet felé fordulva, és kelet felé leborulva imádták a napot. (17) Akkor ezt mondta nekem: Látod emberfia? Nem volt elég az, hogy Júda háza olyan utálatos dolgokat művelt, amilyeneket itt elkövettek? Még az országot is elárasztották erőszakkal, és engem újra meg újra bosszantottak! Nézd, hogy tartják a szőlőhajtásokat az orruk előtt. (18) De én majd elbánok velük haragomban, nem szánakozom, és nem leszek könyörületes. Kiálthatnak hozzám nagy hangon, nem hallgatom meg őket! Újabb eksztatikus látomás, és a 6. fejezet után egy újabb vallástörténeti „képeskönyv". Színesebb és egyúttal megdöbbentőbb ez a kép - amelynek megvolt a maga földi valósága, azaz: hogy Izráel vénjei és asszonyai részt vettek ezeken a pogány kultikus alkalmakon -, és nem csak azért, mert az előzőknél rafináltabb istenség-imádattal találkozunk. Nemcsak azért, mert van itt egy ismeretlen „bálvány", utalást találunk a kánaániak állat-isteneiről, Tammúzról, a méd-perzsa napvallásról, az egyiptomi papi szokásokról (szőlőhajtások szagolgatása), hanem megdöbbentőbb azért, mert mindez a jeruzsálemi templom udvarában és a szentélyében történik. (Hogy a salamoni templomról pontos képünk lehessen, olvassuk el az lKir 6-7. fejezeteit. Itt csak annyit, 67