Vámos József: Ezékiel könyve I. (Budapest, 1989)

Siratják Tammúzt 8. fejezet

Töredelmes szívvel kérlek, Kegyelmeddel, ó, segélj meg, El ne vesszek, hanem éljek! Örök Isten, tégy irgalmat! Uram Jézus, nyújts oltalmat, És adj örök nyugodalmat! így vezet el bennünket Isten a pillanatnyi létből, a harag napján át, a Jézus Krisztus által elnyert örök üdvösségre. Siratják Tammúzt 8. fejezet 8,1-18: (1) A hetedik esztendőben, a hatodik hónap ötödik napján, amikor a házamban ültem, Júda vénei pedig előttem ültek, az én Uramnak, az ŰR a keze ott megérintett. (2) Egy alakot láttam, amely tűzhöz volt hasonló. Derekától lefelé tűznek látszott, ezüstösen csillogónak. (3) Mintha egy kéz nyúlt volna ki, megragadott engem a hajamnál fogva. Fölemelt engem az ég és a föld közé, és elvitt Jeruzsálembe isteni látomásban a Belső-kapu bejáratához, amely észak felől van, ahol az Istent bosszúságra ingerelő bálvány foglalt helyet. (4) De megjelent ott Izráel Istenének a dicsősége. Ugyanolyan volt, amint amilyent a völgyben láttam. (5) Ezt mondta nekem: Emberfia! Tekints észak felé! Föl is tekintettem észak felé, és megláttam a kaputól északra egy oltárt, ahol az Istent ingerlő bálvány volt a bejáratnál. (6) Azután ezt mondta nekem: Emberfia! Látod-e, mit művelnek? Olyan nagy utálatosságot művel itt Izráel háza, hogy miattuk el kell távoznom szentélyemből. De még más nagy utálatosságot is fogsz látni. (7) Azután bevitt engem az udvar bejáratához, és láttam, hogy rés van a falban. (8) Ezt mondta nekem: Emberfia! Törj át a falon! Áttörtem a falon és láttam ott egy ajtót. (9) Majd ezt mondta nekem: Menj be, és nézd meg, hogy milyen gonosz utálatos dolgokat művelnek ott! (10) Be is mentem, és láttam, hogy mindenféle csúszómászóknak és förtelmes állatoknak a képe, és Izráel házának 66