Vámos József: Ezékiel könyve I. (Budapest, 1989)

A próféta kora, élete és munkássága 1,1-3

az évenkénti adót, akkor Asszíria királya elfogatta őt, és megbilincselve börtönbe vetette. Majd felvonult Asszíria királya az egész ország ellen, felvonult Samária ellen, és három évig ostromolta azt. Hóséa uralkodásának kilencedik évében elfoglalta Asszíria királya Samáriát, Izráelt pedig fogságba hurcolta Asszíriába, és letelepítette őket Halahban és a Hábórnál, Gózán folyónál, meg a médek városaiban." (2Kir 17,1-6) Kr.e. 622. Jósiás király elrendeli a jeruzsálemi templom újjáépítését. A munkálatok előkészítése alatt Hilkijjá főpap egy törvénytekercset talál meg, amelyet a későbbi utókor „deuteronómiumi törvénykönyvnek" nevez el, és az Ószövetség összeállítói Mózes 5. könyvébe sorolnak be úgy, hogy igazi terjedelmét mindmáig nem tudjuk pontosan megállapítani. Jósiás a megtalált törvénykönyv alapján istentiszteleti és kegyességi reformokat hajtat végre, és ez a reform - maga a könyv a továbbiakban alapvetően határozza meg az ótestamentumi hitet és kegyességet, nemkülönben: a próféták igehirdetését. Mindez a Királyok második könyve 22-23. fejezetében, valamint a Krónikák könyve párhuzamos helyein olvasható. Kr.e. 609: Megiddó: „Az ő (Jósiás) idejében vonult fel Nékó fáraó, Egyiptom királya Asszíria királya ellen, az Eufrátesz folyó felé. Jósiás király szembeszállt vele, de az megölte Megiddónál, alighogy meglátta. Szolgái holtan vitték el Megiddóból egy harci kocsin; Jeruzsálembe vitték, és eltemették a sírjába. Az ország népe azután fogta Jóáházt, Jósiás fiát; felkenték, és királlyá tették apja után." „A/ü teile, amit rossznak tart az UR, egészen úgy, ahogyan elődei tették. De Nékó fáraó fogságba vetette őt Riblában, Hamát földjén, hogy ne uralkodhassék Jeruzsálemben." „Ezután Nékó fáraó Eljákimot, Jósiás fiát tette királlyá apja, Jósiás után, és a nevét Jójákimra változtatta. Jóáházt pedig magával vitte, aki így Egyiptomba került és ott halt meg." Az idézetek a Királyok második könyve, 23. részének a végéről valók. A szituáció tehát a következő: a megiddói vesztett csata után Izráel Nékó fáraó (sorrendben második ezen a néven) hűbérese lett, aki a maga kénye-kedve szerint határozta meg azt, hogy ki 13