Prőhle Károly: Lukács evangéliuma. 2. kiad. (Budapest, 1991)

III. Jézus Galileában

Kísértés 1—2. „Akiket a Lélek vezet, azok Isten fiai" — mondja Pál apostol (Rm 8,14). Ezt hangsúlyozza Lukács, amikor Jézus megkísértéséről szól. Még a pusztában a kísértés helyén is a Lélek vezette őt. A Lélek azonban nem teszi az embert értelmetlen bábbá, tudatától megfosztottt eszközzé: a kísértés és elbukás veszélyét nem szünteti meg. Sőt, aki a Lélek által Isten fiának tudhatja magát, az külön ki van téve a kísértésnek. Lukács az ördög kísértéséről szól. Sohasem rajzolja meg az ördög képét, csak szavát hallatja. Istenhez hasonló lelki hatalomként jelentkezik az ördög, amely a valóságot elfödi, és így szembeállítja az embert Istennel és embertásaival. De az ördög az evangéliumban sohasem önmagában beszéd tárgya, hanem mindig úgy, hogy Jézus győzött rajta. Jézus kísértésének a története mutatja, hogy működésének a földi vonatkozásokon túlmenő kozmikus dimenziói is vannak. Ezért a kísértés elbeszélése kívül áll a történeti ellenőrizhetőség határán. Az egyik apokrif evangélium szerint maga Jézus mondta el a kísértés történetét (Hebr. ev.). Újkori kutatók viszont arra gondoltak, hogy a történet Jézus három példázatszerű elbeszéléséből alakult ki, amelyekben messiási küldetését világította meg. De ezek feltevések. Inkább a kísértés tartalmára fordítjuk figyelmünket, amely arról szól, hogy hogyan értelmezhető tévesen, és hogyan értelmezi Jézus helyesen az istenfiúságát. Kenyér 3—4. Az első kísértés közvetlenül Jézus külső helyzetéhez kapcsolódik: megéhezett. A kísértésnek azonban ennél sokkal nagyobb távlata is van. Amikor az ördög rámutat egy kőre, hogy azt kenyérré változtassa, akkor Jézust istenfiúságára emlékezteti. Azt várták a messiástól, hogy valami csodás módon ad kenyeret a népnek, mint Mózes a pusztában (vö.: Jn 6,30k). A munka nélküli kenyér egyébként is foglalkoztatta az emberek képzeletét. A sátán el akarja hitetni, hogy ez volna Isten szándéka. Jézus válaszában viszont azt idézi, amit Isten a mannával kapcsolatban mondott. Jézus szavát csak akkor értjük helyesen, ha ismerjük azt az összefüggést, amelyből az idézetet kiemeli. Amikor Izráel a pusztában megfeled8 Lukács evangéliuma 81