Prőhle Károly: Lukács evangéliuma. 2. kiad. (Budapest, 1991)
IV. Jézus úton Jeruzsálem felé
hat úgy, hogy a város Izráelt jelképezi, és Jézus Izráelen belül a szegények és elesettek felé fordul, miután a vezetők elutasították. Lukács evangéliumának ez visszatérő gondolata, és ezért lehetséges, hogy ő szőtte bele a példázatba (vö. 4,18; 6,20; 14.13). A második kétségtelenül a pogányok meghívására vonatkozik. A példázat tehát azt a történeti látást tartalmazza, hogy miután Izráel részben elutasítja Jézust, az evangélium tovább terjed a pogányok közé. Ezen a történeti helyzeten túlmenően pedig az a példázat mondanivalója, hogy Isten szeretete nem ismer korlátokat, és a visszautasítás is arra indítja, hogy mindig szélesebbre terjessze ki irgalmát. Ezt szemlélteti a szolgájának adott parancs: „Kényszeríts bejönni!" Nem erőszakos térítésre szólít fel. A példázatban országúton járókról és fal mellett ácsorgókról van szó, akik nem tudják elhinni, hogy egyszerre ilyen előkelő meghívást kapnak. Ezekkel kell megértetni a szolgáknak, hogy nem tréfál, hanem komoly a meghívás. Annak az embernek, aki benne él az élet forgatagában, és részt vesz rohanásában, vagy szélére sodródva ácsorog, és közömbösen szemléli mások erőfeszítéseit, eszébe sem jut, hogy Istennel is törődjön. Krisztus szolgájának ezeket is meg kell győznie arról, hogy Isten mennyire szereti őket! Át kell adnia a meghívást: hirdetnie kell az evangéliumot. De a szó nem elég, mert nem hiszik. Mert hihetetlen! Érzékelhetően, kézzel foghatóan kell meggyőzni. De nem erőszakkal, hanem a szeretet cselekedeteivel! c) JÉZUS KÖVETÉSÉNEK AKADÁLYAI 14,25—35. (25) Együtt ment vele nagy sokaság, és amikor megfordult, ezt mondta nekik: (26) „Ha valaki hozzám jön, és nem gyűlöli atyját és anyját, feleségét és gyermekét, fitestvéreit és nőtestvéreit, sőt még önmagát is, nem tud tanítványom lenni. (27) Aki nem hordozza keresztjét, és nem jön utánam, az nem tud tanítványom lenni." (28) „Mert ha tornyot akar építeni, melyiktek nem ül le. és nem számolgatja a költségeket, hogy telik-e neki befejezésre? (29) Hogy ha alapot vetett, és nem tudná befejezni, ne 238 *