Prőhle Károly: Lukács evangéliuma. 2. kiad. (Budapest, 1991)

IV. Jézus úton Jeruzsálem felé

(20) Jézus erre így válaszolt: „Egy ember lement Jeruzsá­lemből Jerikóba, és rablók kezébe esett, akik le is vetkőztet­ték, és meg is verték, elmentek, és ott hagyták félholtan. 2 (31) Véletlenül egy pap ment le azon az úton, és amikor meg­látta, kikerülte. (32) Hasonlóképpen egy lévita is, amikor arra a helyre ért. és meglátta, kikerülte. (33) Egy samaritánus pe­dig utaztában ugyanoda ért, és amikor meglátta, megkönyö­rült rajta. (34) Odament, bekötötte sebeit, miután olajat és bort töltött rá, feltette saját hátasállatára, elvitte egy utas­szállásra, és gondoskodott róla. (35) Másnap elővett két dé­nárt,' átadta a szállás gazdájának, és azt mondta: „Gondos­kodjál róla, és ha még valamit rá költesz, én azt, amikor visszajövök, megadom neked." (36) „Mit gondolsz: a három közül melyik lett a felebarát­jává annak, aki a rablók kezébe esett?" (37) Az pedig ezt mondta: „Aki az irgalmasságot tette vele." Jézus pedig ezt mondta neki: „Menj, te is tégy hasonlóan!" 1: SM óz 6.5; 3Móz 19,18: a héber szöveg szerint: „teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes erődből"; a negyedik tag: „egész értelmeddel" a „teljes szivedből" hellénizált fordítása. — 2: Jerikó Jeruzsálemtől északeletre 27 km. Az út esése Jerikó felé 980 m, ezért mondja, hogy „lement" Jeruzsálemből Jerikóba. — 3: Dénár, latinul denarius, ró­mai ezüstpénz, értéke egy napszám. A kérdés 25—29. Az írástudó nem valami kitalált kérdést, hanem az egykorú zsidó teológia sarkalatos kérdését vetette fel: Kié lesz az örök élet? Amikor például Rabbi Eliézer 90 körül megbete­gedett, ezt kérték tanítványai: „Rabbi, tanítsd nekünk az élet útjait, hogy eljussunk az eljövendő világ életébe." Hasonlóan kérdezte a gazdag ifjút is (18,18). Miben rejlett akkor a kísér­tés az írástudó részéről? Kérdése az evangélium ügyére tapint. Jézus meghirdette a kegyelem esztendejét, kijelentette, hogy a „szegényeké" az Isten országa, és ennek dokumentálására együtt volt a bűnösökkel. A tanítványok visszatérése után is azt mondta, hogy Isten ismeretét annak adja, akinek akarja (10,22). Hol marad itt a törvény ismerete és cselekvése? Az írástudó azt a feleletet is várhatta, hogy nem kell tennie sem­mit sem, és akkor megvádolhatta Jézust törvényellenességgeL 178

Next

/
Oldalképek
Tartalom