Prőhle Károly: Lukács evangéliuma. 2. kiad. (Budapest, 1991)

III. Jézus Galileában

templomban. A mennyei hang majdnem ugyanazt mondja, mint Jézus megkeresztelkedésekor: „Ez az én Fiam " De most a tanítványoknak szol: „öt hallgassátok!" Nyomatékossá teszi ezt a felszólítást, hogy közben Mózes és Illés eltűnnek, és Jé­zus egyedül marad. Mit mond ezzel ez a történet? Mózes és Illés az ótestamentumi vallás kiemelkedő személyiségei vol­tak. Rajongtak Istenért, fegyverrel és erőszakkal is érvényt szereztek az egyistenhitnek és a törvénynek. A kegyesek re­ménysége szerint visszatérnek majd, és ugyanígy tisztítják meg Izráel népét Isten számára. A megdicsőülés története ez­zel szembeállítja az újat. Jézus az Isten Fia, az Isten válasz­tottja, aki nem fegyverrel és erőszakkal, hanem a bűnbocsá­nat örömhírével és életet mentő szeretetével képviseli Istent a világban. A mennyei hang élesen teszi ki a hangsúlyt: „öt hallgassátok!" 26. JÉZUS TANÍTVÁNYAINAK ERŐTLENSÉGE 9,37—50. (37) Történt a következő napon, hogy amikor lementek a hegyről, nagy sokaság jött vele szemben, (38) és íme, egy ember a sokaságból felkiáltott: „Mester, kérlek, tekints fiamra, mert egyetlenem, (39) és íme, egy lélek szokta megragadni, és hirtelen kiáltoz, és rázza, csak úgy tajtékzik, és nehezen tágít tőle, úgyhogy agyongyötri. (40) Megkértem tanítványaidat, hogy űzzék ki, és nem tudták." (41) Jézus így válaszolt: „Hi­tetlen és fonákjára fordult nemzedék, meddig leszek veletek, és meddig tűrlek titeket? Vezesd ide fiadat!" (42) Még miköz­ben odament, leterítette a démon, és megrázta. Jézus pedig rászólt a tisztátalan lélekre, meggyógyította a gyermeket, és v isszaadta atyjának. (43a) Elámultak az Isten nagyságán. (43b) Amikor mindnyájan csodálkoztak mindazon, amit tett, így szólt tanítványaihoz: (44) „Vegyétek fületekbe ezeket a szavakat, mert az Émberfia átadatik emberek kezébe!" (45) Ök pedig nem értették ezt az ígéretet, és el volt fedve előlük, hogy ne fogják fel, és féltek megkérdezni erről az ígéretről. 1 (46) Az a gondolat kezdte őket foglalkoztatni, hogy ki a leg­nagyobb közöttük. (47) Jézus pedig ismerte szívük gondolatát, 160

Next

/
Oldalképek
Tartalom