Prőhle Károly: Lukács evangéliuma. 2. kiad. (Budapest, 1991)

III. Jézus Galileában

talmazza, hogy ha Jézus igaz úton jár, akkor az igazakkal, vagyis a farizeusokkal és írástudókkal kellene együtt étkez­nie. Jézus hasonlattal világítja meg a helyzetet. Az orvos nem ítélkezik, hanem gyógyít, és ezért a betegek között kell len­nie. Jézus tehát nem tartja a vámszedőket és a bűnösöket iga­zaknak, sőt ki is mondja, hogy megtérésükért keresi fel őket. Igazában nem is ő a meghívott, hanem ő a meghívó. Isten or­szága örömüzenetét elsősorban azokhoz viszi, akik nem tud­nak róla, és nem is remélhetik, hogy bejutnak. Ez az új evan­géliumában, amin a kegyes farizeusok megbotránkoznak, a bűnösök pedig örülnek. Lukács a sokszoros félreértés miatt kiemeli, hogy Jézus a bűnösöket megtérésre hívja (vö. Mk 2,17). Isten kegyelme nem teszi feleslegessé, sőt célul tűzi ki a megtérést. De a sorrend nem fordítható meg. Igazi megtérés nem a megtérés követeléséből következik, hanem az evangé­liumnak abból az örömhíréből, hogy Jézus szeretete odafordul a bűnösök felé. Böjtölés 33—35. Jézus válaszához nemcsak formailag, hanem tartal­milag is kapcsolódik a böjtölésre vonatkozó kérdés. Ha ő va­lóban Isten országába hívja el a bűnösöket, és megtérésre szólítja fel őket, akkor miért nem böjtölnek és imádkoznak. Ehhez tudnunk kell, hogy a makkabeusi háborúk óta (i. e. 166—142) a kegyesek nemcsak a törvényben előírt böjtöt gya­korolták, hanem éveken át rendszeresen böjtöltek, hogy veze­keljenek Izráel bűneiért, és hogy eljöhessen Isten országa. A farizeusok között szokásos volt a heti kétszeri böjt (vö. 18,12). Keresztelő János, aki megtérést hirdetett, tanítványai­val együtt szintén gyakorolta a böjtölést. Hozzátartozott az imádság is Izráel szabadulásáért. A böjtölés és az imádkozás tehát az igazi megtérés jele. A farizeusok és írástudók sza­vaiban rejtőzik az a vád, hogy Jézus nem térítésért van a bű­nösök között, hanem alkalmazkodik hozzájuk. Jézus hason­lattal válaszol. Hózseás próféta óta ismert az a kép, hogy Iz­ráel a szövetségkötés révén az Űr jegyese. Bár Izráel hűtlenné lett, mégis eljön majd az utolsó időben az Űr, megerősíti szö­vetségét, és meglesz a menyegző az Űr és népe között. Jézus ezt a hasonlatot felhasználva azt mondja, hogy ez a rég várt 101

Next

/
Oldalképek
Tartalom