Pálfy Miklós: Jeremiás próféta könyvének magyarázata. II. 25:15–52:34 (Budapest, 1969)

Az idegen népek Isten látókörében 25:15—38 és 46—51

26 Nem vesznek belőled sarokkövet,

15 sem alapkövet, mert örökös pusztaság leszel,

16 — így szól az ŰR. 1 A léb qámaj jelentése „ellenségem szíve (középpontja)". Műszó, ún. atbas a kaszdím (káldok) szó helyett. Az AJBC-t két sorban egymás alá írják, először előre, majd hátra és az első sor betűit a második sor betűivel helyettesítik. Szellemes szójáték (vö. 50:21), hiszen Babilónia valóban középpontja volt a világnak. — 2 Sokan így fordítják: „a pusztító lelkét" (vö. 11. v., 22:7). Semmiképpen sem személyes démon, mint 2Sám 24:16-ban, hanem az az erő, amely az ellenséges hadat lelkesíti. — 3 Akik a szórólapátot kezelik, vö. 15:7, Ez 22:15, Mt 3:12. — 4 50:21. — 5 Jel 17:4. Vö. Náh 3:4. — 6 25:16. — 7 4:28, Jer Sir 2:17. — 8 És 38:12. — 9 A 15—19. versek megegyeznek 10:12—16-al, ezért a jegyzeteket és párhuzamos helyeket lásd ott! — 10 50:23, És 10:5.15. — 11 Vö. Ez 23:6. A pahót megfelel az akkád bél paháti vagy pihati szónak = egy tartomány ura. Szagan = akkád sakun vagy sakan = helytartó. — 12 50:15—29. — 13 És 13:2, Zak 4:7. — 14 Jel 8:8. — 15 És 13:19.20. — 16 50:40. Az egész 51. fejezetnek a témája szintén Isten ítéletének a végrehajtása Bábelen. Csak annyi különbség állapítható meg a két fejezet között, hogy ebben az 51. fejezetben kizárólag Bábel dicstelen bukásáról van szó. Izráel Istene megbünteti a büszke Bábelt és megtorolja rajta minden gonoszságát és azt a jogtalanságot, amit a választott nép ellen elkövetett. Isten Bábel ellen fordul (51:1—6). Az első szakaszban bejelenti a szerző, hogy Isten „pusztító szellemet" küld Bábel ellen. A kifejezésen lehet értenünk valamilyen földöntúli hatalmat (Weiser, Jeremia II), de az északi ellenséget is. Feladata az, hogy Bábelt mint léb qámaj-1, az istenellenes hatalmak szívét és centrumát, megsemmisítse. A szójáték (atbas) rendkívül találóan illik Bábéira, mert Bábel mindig a világ központjának tudta magát („minden ország között Bábel a legnagyobb ország" — mondja egy babilóniai szöveg, vö. H. Winckler, Altorientalische Forschungen, 1. Reihe VI. 1897. 469k). Az ítélet módját a szórólapát ismert képével vezeti be a szerző a 2. versben. A pusztító kicsépeli először a magot, majd szórólapátjával a szélnek ereszti, a szérűt pedig alaposan kisepri. Így kell az ellenséges csapatoknak is rátörniök az országra, szóró-