Pálfy Miklós: Jeremiás próféta könyvének magyarázata. II. 25:15–52:34 (Budapest, 1969)

Az idegen népek Isten látókörében 25:15—38 és 46—51

a döntéseket és szétszórom minden maradékodat a szélrózsa minden irányába." (Ez 5:5k.l0.) Az eddig elmondottak világosan érzékeltetik, hogy az idegen népek egyoldalú megbüntetéséről Izráel javára nem lehet szó. És még azt is nagyon világosan hangsúlyoznunk kell, hogy a próféták történetszemléletének elmondott szempontjai nem periférikusán tűnnek föl a prófétai igehirdetésben, hanem annak a központi tartalmát alkotják. Vagyis a népek ellen elmondott prófécia soha sem azzal a céllal történik, hogy fokozza, erősítse az izráeli nemzeti gőgöt és öntudatot. Ennek éppen az ellenkezője igaz, ha jól értjük éppen a prófétákat. A prófétai igehirdetés tartalma elsősorban a választott nép ellen irányul, az Izráel ellen kimondott ítélet és pusztulás meghirdetése. Rendkívül fontos éppen ezért hangsúlyoznunk, hogy a népek megítélése nem, Izráel dolgai, hanem egyedül és kizárólag Isten ügye. Bár előfordul imitt-amott, hogy Izráel is eszköz az idegen népeken végrehajtott ítéletben, de ilyenkor is mindig Isten eszköze, ahogyan az idegen népek is csak eszközök Isten kezében, amikor Izráelen végrehajtja ítéletét. Még amikor úgy látszik is, hogy az idegen népek megítélésével egyenlő arányban nő Izráel ereje és hatalma, nemzeti öntudata és kiválasztottsági gőgje, akkor is mindig a jövőre vonatkozó reménységről van szó (Ám 9:llkk, Hós 14, Mik 5:6—8, 7:15—17, Jer 3:14—18, 30:16— 22, 31, Ez 37:23—28, És 45:14—17, 49:22—26). Ezeket a bibliai szakaszokat megdöbbenve olvassuk. Hiszen olykor arról van szó, hogy az egyiptomiak, az abesszíniaiak és szabeusok láncra fűzve vonulnak az izráeliek után, meghajolnak előttük és királyaik megalázkodnak Izráel előtt port nyalva a lábuk alatt. Elég sok ótestámentomi kutató, többek között a holland tudós Kuenen is a zsidó nemzeti-soviniszta eszmét véli fölfedezni a prófétáknál a „Volksreligion und Weltreligion" című könyvében. Mások azon a véleményen vannak, hogy ezek a részek csak a 4. vagy 3. évszázadban kerültek bele a prófétai könyvekbe, vagyis egy későbbi kor kísérletéről van szó, hogy a prófétai igéket átértékeljék. Betoldások a prófétai könyvekbe a későbbi időkben a könyvek gyülekezeti használatában történtek, de pontosan már nem tudjuk megállapítani, hogy mikor és milyen mértékben. Ezekkel a megoldási kísérletekkel szemben utalni szeretnék arra a tényre, hogy a kiválasztás alapján a világi hatalomra 7