Pálfy Miklós: Jeremiás próféta könyvének magyarázata. II. 25:15–52:34 (Budapest, 1969)

Ne menjetek Egyiptomba! 42:1—22

natban valóban komolyan is értették ezt az ígéretet. De csak átmeneti hangulatnak bizonyult az egész, mint a templomban mindent megfogadó emberé! Isten válasza (42:7—18). Az emberek számára a bizonytalanság napjai köszöntenek be, mert Isten válasza várat magára. Biztosan eljutottak hozzájuk olyan hírek is, hogy a bosszút lihegő káldok már közelednek. Mindenki tovább akart menni ebből az országból, ahol eddig csak nyomorúság volt osztályrésze. A gazdag Egyiptom képe jelenik meg előttük, ahol van kenyér és béke. Jeremiás csak tíz nap múlva kap választ Istentől. Nem emberi, esetleg nevelési okokból várt ilyen sokáig Jeremiás, hanem egyszerűen arról van szó, hogy az igazi próféta nem megrendelésre· kapja Isten igéjét (vö. 28:11), mint a „cetlis", vagy „lósungos" keresztyének! Amikor megkapja Isten válaszát, összehívja a vezetőket és az egész népet, hogy közölje velük Isten utasítását (7k. v.). A válasz világos és egyértelmű! Isten ígéretei Palesztinára vonatkoznak és az ígéret földjéhez kapcsolódnak. Ezt a földet adta Izráelnek és az az akarata, hogy ezen a földön lakjék a választott nép. Ha tehát az országban maradnak, akkor az ígéretek birtokában maradnak. Ha Egyiptomba mennek, ott is utoléri őket a rossz, a baj, a nyomorúság, ami elől most menekülni akarnak. Az első esetben újjáteremti Isten a népet, nem szaggatja ki őket, hanem elülteti és nem rombolja le őket, hanem megépíti az újjáteremtés jelentésében (vö. 1:10, 18:7, 24:6, 31:4, 33:7). Ellenkező esetben az engedetlenséget halállal bünteti Isten. A nép nem ismeri még igazán Istenét és nem ismeri a babilóniai nagykirály valódi szándékait sem. Isten hatalmasabb a babilóniai királynál. Hatalmában tartja a királyok szívét is (12. v.). Nagyon is jól érti az emberek helyzetét és mélyen együttérez honfitársaival. De ami elől menekülni akarnak (éhség, háború és pestis) nemcsak Palesztinában vannak meg, hanem Egyiptomban is. Nem Palesztinához kötött az ítélet, hanem az engedetlenséghez. A borzalmak azért következtek be, mert engedetlenek voltak Isten iránt és ha most az Isten iránti engedetlenség viszi őket Egyiptomba, akkor ott is sarkukban lesz az ítélet. Mélységes összefüggés van tehát az Isten iránti magatartás és· 222-