Pálfy Miklós: Jeremiás próféta könyvének magyarázata. II. 25:15–52:34 (Budapest, 1969)

Ne menjetek Egyiptomba! 42:1—22

az ember élete között. Ezért dönteniök kell, hogy hisznek-e Isten ígéreteiben, sorsukat rá bízzák-e, vagy pedig saját belátásuk szerint alakítják holnapjukat. Nyomatékosan és szívhez szólóan tárja eléjük Jeremiás, hogy milyen nagy bűnt követnek el, ha szembehelyezkednek Isten utasításával. Magát az Urat hívták tanúul (vö. 42:5), most maga Jeremiás lesz Isten tanúja ellenük. Nyíltan megmondja, hogy már akkor hazudtak, amikor Isten utasítása után tudakozódtak nála. Nem közvetlenül ugyan, de saját magukat csapták be, amikor azt hitték, hogy szabadok belsőleg és valóban tudnak még Isten akarata szerint cselekedni és élni. Nem maga miatt szomorodik meg a próféta és fogja el szent harag, hanem akiken szeretett volna segíteni. Válasza ugyanolyan világos, mint amikor a város feladásáról volt szó. Az embereknek számitaniok kellene Nebúkadreccar királynak a jóindulatával és bölcsességével is, hiszen az ő érdekei egybeesnek Júda érdekeivel. Nebúkadreccar egyetlen idegen népet sem telepített Júdába, mint egykor az asszírok tették Északizráelben. Ez is azt bizonyítja, hogy Jeremiásnak igaza van és jól ítéli meg a világpolitikai helyzetet: Nebúkadreccar kesztyűs kézzel bánik Júdával, mert nem akarja Egyiptom karjaiba kergetni. A KIVÁNDORLÓK MAGUKKAL HURCOLJÁK JEREMIÁST ÉS BÁRUKOT 43:1-7 1 Amikor végig elmondta Jeremiás az egész népnek Istenüknek, az ÜRnak minden igéjét, azt az egész beszédet, amivel Istenük, az ÜR küldte hozzájuk, 2 ezt mondta Azarjá,

1 Hósajá fia, meg Jóhánán, Káréah fia és az összes dacos ember Jeremiásnak: Hazugságot beszélsz. Nem Istenünk, az ÜR küldött téged, amikor ezt mondod: Ne menjetek Egyiptomba, hogy jövevényként tartózkodjatok ott, 3 hanem Báruk, Nérijjá fia izgat téged ellenünk, hogy a káldok kezébe adjon bennünket és halálunkat okozza, vagy pedig Bábelba hurcoltasson fogságba bennünket. 4 Ezért nem hallgatott Jóhánán, Káréah fia, sem a katonatisztek, sem az egész nép az ÜR szavára, hogy Júda országában ma223-