Pálfy Miklós: Jeremiás próféta könyvének magyarázata. II. 25:15–52:34 (Budapest, 1969)

Vigasztaló jövendölések Északizráelről 30:1—31:40

a Babilóniába deportáltaknak, hogy az előző levélben írtaknak az igazát ezzel az ítélettel is megpecsételje. Ez az eset is bizonyítja, hogy milyen nagy hatása volt Jeremiás levelének a deportáltakra és egyúttal azt is, hogy milyen acsar­kodó gyűlölettel harcoltak a nemzeti próféták Jeremiás teológiai nézetei ellen. Isten azonban hasonló elszántsággal büntette meg mindazokat, akik a próféta életére törtek. VIGASZTALÓ JÖVENDÖLÉSEK ÉSZAKIZRÁELRŐL 30:1 — 31:40 30:1 Jeremiás ezt az igét kapta az ŰRtól: 2 Így szól az ÜR, Iz­ráel Istene: írd le magadnak egy könyvbe 1 mindazokat az igéket, amiket kijelentettem neked! 3 Bizony, napok jönnek —, így szól az ŰR, amikor megfordítom népemnek, Izráelnek és Júdának a sorsát, 2 mondta az ŰR, és visszahozom őket arra a földre, 3 me­lyet őseiknek adtam, hogy birtokba vegyék. 4 Ezeket az igéket jelentette ki az ÜR Izráelről és Júdáról, 5 amikor szólni kezdett az ÜR: Riadt lármát hallok, 4 rettegést, nincs béke! 6 Kérdezzétek, nézzetek utána, szokott-e szülni férfiember, miért látok ennyi férfit ágyékára tett kézzel, mintha szülne? 5 Miért vált minden arc 7 fakósárgává? Jaj, nagy nap lesz az, nincs hozzá fogható! Szorongás ideje lesz az Jákobnak, de megszabadul belőle. 0 8 Az történik majd azon a napon, így szól a Seregek URa, hogy letöröm igáját nyakadról, köteleidet leszaggatom és nem szolgál­130-

Next

/
Oldalképek
Tartalom