Pálfy Miklós: Jeremiás próféta könyvének magyarázata. I. 1–25:14 (Budapest, 1965)

Királyok és próféták 21—24. f

21 Beszéltem hozzád, mikor békében éltél,'

1 de ezt mondtad: Nem hallom. Ez a te utad ifjúságodtól fogva,

5 hogy nem hallgattál a szavamra! 22 Szél pásztorolja minden pásztorodat,

6 szeretőid pedig a fogságba mennek. Bizony megszégyenülsz akkor és szidni fognak minden rosszaságodért. 23 A Libánónra ültél,

7 a cédrusokon fészkelsz.

8 Hogy fogsz majd nyögni, ha rád jönnek a fájdalmak, mint szülőasszonyra a vajúdás?!

9 1 Akár ünnepeltek, akár gyászoltak, a magas hegyekre mentek föl, vö. 3:21, 7:29, És 15:2, 40:9, 52:7. — 2 Az Abárím-hegy délkeleten a Móáb-heigység északi lejtőjén fekszik, ahol egykor Mózes a Nébó-hegy csúcsáról áttekinthetett az ígéret földjére: Nuim 27:12, Deut 32:49. — 3 A „szerető" a prófétai szóhasználatban mindig az idegen isteneket (2:25, 3:1), vagy a szövetségeseket jelenti (4:30, 30:14). — 4 „Biztonságban voltál". — 5 Zs. 78, 106, Ám l:9kk, 4:6kk. Nincs ellentmondásban 2:2-vel, mert ott Izráel, itt pedig Jeruzsálem „ifjúságáról" van szó. Vö. 3:25, 7:23 stb. — 6 A héberben szójáték van abban az értelemben, hogy tévútra viszi, elsöpri őket a szél. — 7 És 37:24. — 8 21:13, 22:6, 49:16, Hab 2:9. — 9 4:30, 6:24. Az összefüggésből tudjuk csak megállapítani, hogy a megszólított nem király, hanem Jeruzsálem városa. A szakasz föltételezi már 597-et, tehát az első fogságbavitelt, minden valószínűség szerint azt a helyzetet tükrözi, amikor vége lett Jójákím uralkodásának, illetve elkezdődött Jójákínnak alig háromhónapos uralkodási ideje. Az 597-es katasztrófát a próféta föltételezi és ezért hívja föl Jeruzsálemet énekének az elmondására. Közvetlenül Jeruzsálem bevétele és az egész felső rétegnek a fogságbavitele előtt vagyunk. Ebben a történelmi pillanatban maga Isten szólítja föl a várost gyászénekének az elmondására. Fönt Északon a Libanon csúcsán, északkeleten Básánban, ahol a Hermón hegy emelkedik és délkeleten a moábi hegyeken, ahol egykor Mózes állt és a Nébó hegyéről megtekinthette az ígéret földjét, a város lakóinak már megközelíthetetlen helyeken kell fölcsendülnie a gyászéneknek, hogy 230.