Pálfy Miklós: Jeremiás próféta könyvének magyarázata. I. 1–25:14 (Budapest, 1965)

Jójákím király uralkodása alatt 7—20. f

AZ ISTENBEN BÍZÓK ÉLETE 17:5-8 5 Azt mondta az ÜR: Átkozott a férfiú, ki emberben bízik és testtől

1 várja az erőt, az ÜRtól pedig elfordul a szíve! 6 Mert olyan lesz, mint vadciprus

2 a vadonban és nem látja meg, amikor eljön a jó. Hanem köves helyen lakik a pusztában, szikes, lakatlan földön. 7 Áldott az a férfiú, aki az ÜRban bízik, és bizodalma az ÜR. 8 Mert olyan lesz, mint a víz mellé ültetett fa,

3 amely a vízfolyáshoz bocsátja gyökereit/

1 és nem fél, ha eljön a hőség: a levele üdezöld marad. Szűkesztendőben sincs gondja, szüntelen termi gyümölcsét. 1 A gyenge, múlandó', esendő foglalata: Ls 31 : 3, 40 : 5k. Megfelel az újtestámentomi szarx-nak. — 2 Szószerint: „csupasz" (bokor), az. arabban pedig bodzafajta, vö. 48 : 6. A vadciprus és a vadon héber szavaival a szerző szójátékot csinált és, ezít akarta a magyar fordítás is érzékeltetni. — 3 Vö. Jób 8 : 16, Zs 1 : 3. A víz mellé ültetett fa képe gyakori a bölcsesvségirodalomban. Vö Pálfy, Zsoltárok 17. — 4 Jeremiás korában már igen szépen kiépített csatornarendszer tettte termékennyé a földet és biztosított életlehetőséget a, növényzetnek. Köhler, Lexikon 371, a júbal jelentése = vízfolyás, kanális. A szó csak itt fordul elő. Majdnem minden exegéta azon a véleményen van, hogy ezek a bölcsesség-mondások nem Jeremiástól származnak. Csak azt nem tudjuk bizonyítani, hogy miért ne használta volna föl· a próféta az igehirdetésnek ezt a formáját is, amikor ezek a mondások semmi olyant nem tartalmaznak, ami nem volna elképzelhető Jeremiás szájában is. Csak a beveztés látszik a gyülekezet későbbi betoldásának és egyébként is hiányzik a G-ben. Az 5—6. versek átokszava és a 7—8. versek áldásmondása összefüggnek egymással. Az átokmondás a hamis bizakodás 185.