Pálfy Miklós: Jeremiás próféta könyvének magyarázata. I. 1–25:14 (Budapest, 1965)

IV. Exegézis és igehirdetés

IV EXEGÉZIS ÉS IGEHIRDETÉS Mielőtt Jeremiás könyve magyarázatához fognánk, néhány hermeneutikai kérdést szeretnék megpendíteni. Mindenki előtt világos, hogy a tudományos írásmagyarázatnak csak akkor van értelme és jelentősége, ha „kezére tud játszani" az igehirdetésnek. Magának a meghatározásnak: „tudományos exegézis" — azonban bizonyos mellékíze van az igehirdetők szájában. Tápláló forrása ennek az a hiedelem — egyeseknél inkább hit és meggyőződés! —, hogy az ún. „iskolás" írásmagyarázati módszer nem segíti, sőt gátolja Isten igéjének a megragadását és helyes hirdetését. A fenti „gyakorlati gátlásnak" komoly tápot adott a vallástörténeti iskola módszereinek az elfajulása az írásmagyarázat terén is, amikor szinte egészen megfeledkeztek egyes tudósok arról, hogy a Szentírást magyarázzák és az őket hallgatók vagy elolvasok pedig lelkészek lesznek, tehát a Szentírás prédikátorai. Velük szemben azután — éppen a vallástörténeti iskola reakciójaként — a legkülönbözőbb írásmagyarázati módszerek alakultak ki és így beszélnek ma „teológiai", „krisztológia", „pneumatológikus" és egyéb exegetikai módszerekről, amelyek mind azt hiszik, hogy az egyetlen „üdvözítő", mindent „megnyitogató" kulcsot tartják a kezükben. Ez a „formálisnak" nevezhető exegetikai eljárás a tudomány vonalán elvezetett a Szentírás tudományos magyarázatának a csődjéhez vagy legalább is hitének az aláásásához. Csak látszólag véletlenül és ha más előfeltételekből kiindulva is, végeredményben természetszerűleg vezetett el ugyanide az a „könnyebb fajsúlyú irányzat, amely az inspirált Károlyi fordítást tette meg saját lustaságának és tanulni .nem akarásának az igazolásaként „írásmagyarázata" alapszövegének". Lassan, de biztosan veszítette el így a talajt lába alól és most már annyira jól érzi magát ebben az „útvesztőben", hogy szépen ki tud kötni az eredeti szövegben nem is található és a Károlyi fordításban is csak kisegítésként szereplő szavakon felépülő exegézisnél, illetve igehirdetésnél. Ez az írásmagyarázati eljárás is hisz a maga „módszerének" 16