Pálfy Miklós: Jeremiás próféta könyvének magyarázata. I. 1–25:14 (Budapest, 1965)

Jójákím király uralkodása alatt 7—20. f

Rudolph). Arra hivatkoznak, hogy az Eufrátes mintegy 100 km-re van Jeruzsálemtől és Esdr 7:9-ből azt is tudjuk, hogy Esdrásnak annak idején 100 napra volt szüksége, hogy karavánjával egyszer megtegye ezt az utat. Jeremiásnak pedig a szöveg szerint négyszer kellene ugyanezt az utat megtennie. Akik viszont amellett tartanak ki, hogy ez a szimbolikus cselekmény tényleg megtörtént, úgy keresik a fenti tényleges nehézségnek a megoldását, hogy a szövegben előforduló prt szót nem az Eufrátesre, hanem a Jeruzsálem közelében található, mai nevén cén fára tóra vonatkoztatják. Ennek a pataknak a vizét ma Jeruzsálem vízellátására a városba vezetik. A későbbi másolók már nem tudták erre vonatkoztatni a 4. és 7. versben szereplő szót, mert nem tudtak róla és ezért helyettesítették a szövegbe a jólismert Eufrátes héber nevét (Aquila, H. Schmidt, Ravenstein). Viszont a szövegben ma ténylegesen prát szerepel és ez a szó mindig az Eufrátest jelenti az Ótestámentomban. Ha nem erről lenne szó, akkor a példázatnak egyik leglényegesebb mondanivalóját kapcsolnánk ki az értelmezésből, mint később látni fogjuk. Legelfogadhatóbb ma is PVolz értelmezése, aki szerint a Keleten nagyon sokszor alkalmazott paraboláról van itt szó (hasonlóan Graf: „allegorikus elbeszélés"), mert a keleti ember félreértés nélkül saját magáról is mondhat el ilyen parabolát és magában az Ótestámentomban nem egyszer találkozunk ilyen elbeszélési formával (vö. Zak 4:4kk). Ha pedig parabolával van dolgunk, akkor leghelyesebb a parabola végéről kiindulni, tehát az alkalmazásából. Az öv Jeruzsálem. A férfi, aki hordja az övet: Isten. Izráelnek díszítenie kellett volna Istent, ahogyan a keleti ember ruházkodásában szinte a legfontosabb az öv. Hiszen az emberek öltözete szinte teljesen egyforma. Minden férfi dísze és büszkesége az öv. A legnagyobb ajándéknak számít (lSám 18:4). Ugyanígy volt Júda Isten dísze és büszkesége, akit a derekára kötve viselt, tehát a legszorosabban magához kötötte, hiszen szövetséget kötött vele (vö. Deut 26:17). És amíg Istenén csüngött, amíg a gazdája derekán díszelgett Júda, addig Isten értékesnek tartotta és büszke volt népére. Amióta azonban az Eufrátes országának a vallásos befolyása alatt él (vö. 150.