Pálfy Miklós: A Zsoltárok könyve (Budapest, 1964)

Válogatott zsoltárok magyarázata - 1. zsoltár

3 Jós 1:8. — 4 A G a b'adat helyett b'acat-ot olvasott és így fordítja: en boulé = — tanácsában, végzése szerint. Az Μ szövege szerintem jó. Műfaja és tartalma 1. Eredetileg a Zsoltárok könyve bevezetése volt ez a zsoltár, mert Csel 13:33 egyik figyelemreméltó verziója a mostani 2. zsoltárt mondja az 1. zsoltárnak (a zürichi biblia így is fordítja és jegyzetet fűz hozzá). A gyűjtő szándékosan állította éppen ezt a zsoltárt az „Ótestámentom énekeskönyve" élére, hiszen formájában és tartalmában egyaránt útmutató, nevelő, döntésre hívó alaphangot üt meg. 2. A fogság után olyan nagyjelentőségű bölcsességirodalom terméke az 1. zsoltár. Erről a használt szavak, a stílus és a tartalom egyaránt tanúskodnak. Témája szerint viszont a tóra-zsoltárokhoz (vő. Bevezetés 4. §. 4.) tartozik (19:8kk, 119). Szerzője tehát a bölcsességtanítók egyike (vö. Jer 8:9, 18:18, Préd 12:9k, Péld 8:lkk), akinek az a hivatása és feladata, hogy fiatal embereket vezessen be a „bölcsesség titkaiba". Ennek az életbölcsességnek azonban szilárd hitbeli alapja van: Isten tanítása, kijelentése, útmutatása az emberi bölcsesség (hokma) forrása (vö. pl. Zs 119:98: Parancsolatoddal bölcsebbé teszel ellenségeimnél, mert örökké enyém az"). 3. Egyetértés van a tekintetben, hogy a fogság után írt zsoltárral van dolgunk. A tanítózsoltárok kultikus helyét azonban nehéz meghatároznunk. Az tény, hogy a nem kultikus reflexiók is belefolytak eredetileg az istentiszteletbe. A profán élet és az istentisztelet körét csak később különítették el egymástól. 4. A zsoltár tartalmi tagozódása könnyen áttekinthető: a) 1—3: az igaz ember élete; b) 4—5: a bűnös ember élete; c) 6: a kétféle élet vége. Az ige Az igaz ember élete (1—3). — Áldáskívánással kezdődik s ezért emlékeztet bennünket a Hegyibeszéd makarizmáira (Mt 5:3—11, Lk 1:45, 6:20—22 stb.). Viszont nem a kegyes 18