Muntag Andor: Ámósz próféta könyve (Budapest, 1978)

Isten dicsőítése 9,5-6

A doxológia helyét megint a megelőző prófécia egyik döntő jelen­tőségű kifejezése határozza meg. Ámósz látomásában az ÜR paran­csára rásújt a templom oszlopfőjére, s ezzel jelképesen megindítja a földrengést. De a gyülekezet tudja, hogy nem Ámósz rengette meg a földet, hanem az ÜR. És vallja, hogy ezt ő bármikor meg­teheti. Vallástétel ez arról az Istenről, akié az egész világ: az ég, a föld, a halottak hazája és a tenger. Ha ő ítélettel akarja sújtani az egész földet, akkor meg is teszi, ebben senki nem tudja megaka­dályozni. A földrengés is ilyen ítélet. Itt újra megtaláljuk az áradó és apadó Nílus hasonlatát (vö. 8,8), amelynek kapcsolópontja itt is az, hogy az egyetlen, amit az ember biztosnak és szilárdnak hisz, a föld is olyan bizonytalan, állandóan mozgó lesz, mint a Nílus. Amire házakat épített az ember, és amin biztos léptekkei járni tudott, az teljesen ingataggá, bizonytalanná válik, se járni nem lehet rajta, se építeni nem lehet rá. A mennybe építette palotáját 6. Az első és természetes gondolatunk az, hogy a himnusz a bi­zonytalan földdel szemben említi a mennyet. Az ŰR palotája nincs kitéve a földrengés pusztításának. Ahogyan ő maga, úgy palotája is rendíthetetlen, nem árthat neki semmi természeti katasztrófa. Legtöbben azt gondolják, hogy a jól ismert kép ábrázolódik ki ebben a himnuszban: Isten a maga biztosan álló palotájából, a magasból nyugodtan tekint le a földre, ahol a rémülettől meg­dermedt vagy a veszteségeiket sirató emberek érzik sújtó haragját, tapasztalják, hogy nem menekülhetnek előle, mert mindenütt utol­éri őket, még a szilárdnak hitt földet is megrengeti, és rombadönt mindent, amit az ember épített. Valami azonban változatlanul megmaradt a régi izráeli hitből ebben a doxológiában: az, hogy a mennybolt alapja a földön van, hiszen az szilárd boltozat, olyan építmény, amelynek kell, hogy alapja legyen. És ehhez a mondathoz fűződik egy másik, egyszer már elhangzott (5,8) mondat arról, hogy hogyan öntözi az ÜR ezt a földet a tenger vizéből vett esővel. A legegyszerűbb azzal elin­tézni ezt a két kijelentést, hogy az utóbbi valami másolási hiba folytán tévedésből idekerült, az előbbi pedig vagy megszokott 148

Next

/
Oldalképek
Tartalom