Karner Károly: A testté lett Ige. János evangéliuma (Budapest, 1950)
Függelék - II. Az evangélista és műve
tanítvány" kell, hogy egy és ugyanaz a személy legyen. Ez pedig egyúttal azt is jelenti, hogy nemcsak az evangéliumot közrebocsátó kör, vagy testület tulajdonítja az evangéliumot a „szeretett tanítvány"-nak, hanem, hogy maga az evangélium is azzal az igénnyel lép fel, hogy a „szeretett tanítvány'" maga az a szemtanú, aki az evangéliumban elbeszél teket tanúsítja és az evangéliumot írta. 2. A „szeretett tanítvány" ismételten együtt fordul elő Péter apostollal s így nyilván tőle megkülönböztetendő tanítványa Jézusnak. Péter mellett Jézus szűkebb tanítványi köréhez még elsősorban Péter testvére, András, valamint Zebedeus két fia, Jakab és János tartozott. Valószínűnek látszik, hogy köztük kell keresni a „szeretett tanítvány"-t. András nem lehet azonos vele, mert hiszen őt az evangélista többször említi (v. ö. 1, 40—44; 6, 8; 12, 22): nem valószínű, hogy az evangélista először név szerint említené s csak utóbb nevezné „szeretett tanítvány"-nak a nélkül, hogy a változtatásra a legkisebb célzást is tenné, ill., hogy a kettőnek az azonosságát valamiképpen ne sejtetné. Így csak a Zebedeusfiakra gondolhatunk. Ha a régibb evangéliumok elbeszéléseire gondolunk, feltűnőnek kell mondanunk, hogy a negyedik evangélium a tanítványok között Jakabot és Jánost, Zebedeus két fiát egyáltalán nem említi. Pedig az evangélista olyan tanítványokat is említ, akiket a szinoptikusokból nem ismerünk (így Natanaélt, 1, 45 kk., aki azonban talán azonos az apostoli katalógusokból ismert Bertalannal), és ismételten hallunk nála olyan tanítványokról, akik a szinoptikusoknál csak az apostoli katalógusokban fordulnak elő, mint amilyen pl. Fülöp (1, 43 kk.; 6, 5 kk. : 12, 21 kk.; 14, 8 kk.), vagy Tamás (11, 16; 14, 5; 20, 24 kk.). Teljesen valószínűtlen volna az a feltevés, hogy az evangélista nem tudott volna Jézusnak erről a két sokat említett tanítványáról, — holott az evangéliumot közrebocsátó kör, vagy testület tudott róluk (v. ö. 21, 2), — vagy hogy esetleg valamilyen okból szándékkal, ill. helyesebben valamilyen polemikus okból mellőzte volna őket. Ezt az utóbbi feltevést nem lehet semmiféle megfigyeléssel vagy megfontolással valószínűsíteni. Zebedeus két fia közül azonban az egyik, Jakab nem jöhet számításba, mint az evangélium szerzője, mert Csel. 12, 2 szerint már 44-ben vértanúhalált halt: a negyedik evangélium nyilván a legkésőbben keletkezett az öszszes evangéliumok közt, ezért nem származhatik olyan korai időkből, amikor Jakab még élt. Így tehát nem marad más, mint csak János apostol. 3. Hogy az evangélium szerzője, a „szeretett tanítvány" azonos Zebedeus egyik fiával, tehát János apostollal, azt nyilván feltételezte, ill. tanúsítja az a kör, vagy testület is, mely az evangéliumot közegyházi használatra adta. 21, 2 szerint t. i. a nagy halfogás csodájánál Péter, Tamás, Natanaél, továbbá két meg nem nevezett tanítvány mellett ott vannak Zebedeus fiai is. Más tanítványról, aki ugyancsak jelen lett volna, az elbeszélés nem tesz említést. Viszont 21, 7 szerint Péter mellett ott van a „szeretett tanítvány". Ez pedig a felsoroltak közül neme lehet azonos — a fentebb említett okok miatt — sem Tamással, sem Natanaéllal, s az sem valószínű, hogy valamelyik meg nem nevezett tanítvány mögött rejtőznék. Ezért azonosnak kell lennie Zebedeus valamelyik fiával. Ez pedig más szóval azt jelenti, hogy azoknak feltevése szerint, akik 21, 24-et írták, a „szeretett tanítvány" neve mögött Zebedeus egyik fia, pontosabban· János apostol rejtőzik. Mivel pedig ők „tudják", hogy az evangélista „tanúbizonyságtétele igaz", azért minden okunk megvan •328
