Karner Károly: A testté lett Ige. János evangéliuma (Budapest, 1950)
Krisztus elmegy az Atyához (13 — 20. fejezet)
ban felismeri annak az Istennek a cselekvését, aki hitetlen pogányokat is a szolgálatába állít. Az elítéltek ruházata általában a kivégzést végrehajtó katonákat illette. így osztoznak meg a katonák Jézus ruháin is: azokat négy részre osztják, nyilván négy katonából állott a kivégzést végrehajtó osztag. A felső ruhát könnyen osztják fel, némi fennakadást okoz azonban Jézus „köntöse", pontosabban alsó ruhája („chitón") mely „felülről mindvégig egyben volt szőve" (talán helyesebben kötve). Ez teljesen értékét .veszítené, ha részekre hasogatnák, ezért sorsot vetnek rá. Az evangélista ebben az eseményben az igaz szenvedéséről szóló s a messiásra vonatkoztatott 22. zsoltár egyik versének (Zsolt. 22, 19) a szószerinti beteljesedését ismeri fel. Talán ezért mondja el ezt a jelenetet olyan részletesen, holott a szinoptikusok éppen csak hogy utalnak rá (Márk 15, 24; Mát. 27, 35; Luk. 23, 34). A pogány katonák magaviselete így válik Krisztus messiási művének a tanúsításává. A bakók és pribékek után említi az evangélista az asszonyokat, akik követték Jézust utolsó útján. Míg a szinoptikus tudósítás (Márk 15, 40; Mát. 26, 55 ; Luk. 23, 49) szerint néhány asszony „messziről" nézte a Golgotán végbement borzalmas kivégzést, addig a negyedik evangélista szerint Jézus „anyja és anyjának nőtestvére, Mária, Klópás felesége és a Magdalából való Mária" ott állottak Jézus keresztjénél. Az evangélista szövege vitára adott alkalmat a tekintetben, hogy kit és hány személyt sorol fel. Lehetséges volna a szöveget úgy értelmezni, hogy a két név a két asszonynak, Jézus anyjának és nőtestvérének a neve: ebben az esetben az evangélista két asszonyt említene Jézus keresztjénél. Ez a feltevés azonban valószínűtlen már csak azért is, mivel nem valószínű, hogy az evangélista Jézus anyját mint „a Klópás leányát (ül. anyját)" 12 8 jelölné meg. Gyakrabban találkozhatunk avval az értelmezéssel, hogy három asszonyról van szó: 1. Jézus anyjáról, 2. Jézus anyjának nőtestvéréről, aki Mária, Klópás felesége volt, és 3. Mária Magdolnáról. Ez ellen az értelmezés ellen azonban az a körülmény szól, hogy akkor egy családban két egyforma nevű gyermek lett volna (Mária, Jézus anyja és az ugyancsak Mária nevű testvére, aki Klópásnak lett a felesége). Mivel ez az értelmezés is valószínűtlennek látszik, azért az evangélista szavait úgy kell értenünk, hogy négy asszonyról van szó. Jézus édesanyjának a nevét .az evangélista nem említi, talán mert ismerte mindenki a keresztyénségben. Mária nőtestvérének a nevét nem ismerjük. Mát. 27, 56 („a Zebedeus-fiak anyja") és Márk 15, 41 („Salómé") egybevetéséből némelyek azt következtetik, hogy ez a Salómé, a Zebedeus-fiak anyja volt Mária szóbanforgó nőtestvére. Ha ez a feltevés helytálló volna és ha a „szeretett tanítvány" azonos a Zebedeus-fia Jánossal (és a negyedik evangélistával), akkor Jézus keresztje alatt Mária, Jézus anyja és 23. 24. 25. 128 A görög nyelvben ez a kifejezés megjelölheti Máriát 1. mint Klópás feleségét, 2. mint Klópás leányát, 3. mint Klópás anyját. Egyik fordítási lehetőség sem valószínűsíthető azonban azokból az egyébként nagyon gyér adatokból, melyeket az Újszövetség Máriára, Jézus anyjára vonatkozólag tartalmaz. A ,,Mária, Klópás anyja" fordítás magában sem valószínű: Jézusnak Márk 6, 3; Mát. 13, 55 alatt felsorolt testvérei közt nincs Klópás nevű. A „Mária, Klópás leánya" fordítás pedig azért valószínűtlen, mert a későbbi keresztyén irodalomban sehol sem találunk ilyen értelmezést. A 2. század közepe táján keletkezett apokrif Protevangélium Jacobi Mária atyjának Joakhim-ot mondja: nem lehet megállapítani, hogy ez a hagyomány helyes-e. Mindenesetre nem valószínű, hogy ilyen hagyomány keletkezett volna, ha ekkortájt a negyedik evangélista szóbanforgó adatát úgy értelmezték volna, hogy az Máriára, Jézus anyjára, oly értelemben vonatkozik, hogy Mária Klópás leánya volt. •251
