Karner Károly: Máté evangéliuma (Sopron, 1935)

Máté evangéliuma magyarázata - A hegyi beszéd

40 46 47 48 «,1 2 3 4 latkozni és mindig újra megvalósulni a szeretetben, amelyet felebarát és ellenség iránt tanusitunk. Ezért szól Pál apostol a szeretetről úgy, mint ae Isten Szentlelkének művéről mibennünk (I. Kor 12,37—14,1). A példája ennek a mindenekkel jót cselekvő szeretetnek az Isten, aki kegyelmi ajándékait jókra és gonoszokra egyaránt kiárasztja: felhozza napját mindannyiukra, esőt ád igazaknak és hamisaknak egyaránt. Ha a «szeretet» számító indulattal csak olyanok felé fordul, akiktől viszonzást remélhet, akkor nem szeretet, hanem haszonlesés és akár az e világ dolgaiba elmerült, csak földi boldogságot kereső vámszedőknél is megtalálható. Éppen úgy, ha valaki csak azokat köszönti a békesség áldás-kívánásával (a «Békesség nektek!» köszöntés — v. ö. Ján 20,10 — áldást mond arra, akinek szól), akiktől hasonló viszonzást várhat, akkor az illető egy szintre kerül a pogányokkal, akik ugyancsak önző számításból tanúsítanak jóindulatot vagy gyűlöletet másokkal szemben. Mindezt Jézus ebbe az igébe foglalja össze: «Legyetek tökéletesek, mint ahogyan a ti mennyei Atyátok tökéletes». Az Otestámentomban Isten azt mondja: «Szentek legyetek, mert én, az Or, a ti Istenetek, szent vagyok!» Szent az, aki teljesen elkülönül ettől a bűnös világtól és teljesen Istennek adta oda magát. Az Istennek való odaadás azonban akkor valósul meg, ha az embert az a szeretet tölti el, amely Istenből árad felénk. Az a tanítvány tökéletes, akit a szeretetnek ez a tökéletes indulata tölt el, mert Isten tökéletessége is az, hogy teljes, tökéletes szeretet (v. ö. I. Ján 4,8). Ahol ez a szeretet lett valósággá, ott megszűnt a harag és gyűlölet, a gyönyört kereső erotikus kívánság, amely az asszonyt a férfi indulatának a tehetetlen prédájává teszi, a felebarátot megtévesztő hazudozás, a bizalmatlanság, amely Isten nevét kénytelen segítségül hívni, annak igazolására, hogy igazat mond, megszűnt az egyéni jog feltétlen érvényesítésére való törekvés, amely lehetetlenné teszi az egyszer megsértett testvéri békesség helyreállítását. E helyett erőhöz jut a lélek készsége irgalmasság gyakorlására, sőt akár sérelem, üldöztetés és szenvedés elviselésére is. A szeretet jót cselekszik mindenekkel és mindent eltűr, hogy a bűn által feldúlt világot újra felépíthesse és eltölthesse az Isten békességével. 6, 1—18: A kegyesség gyakorlása jótékony cselekedetekkel, imádsággal és böjtöléssef Vigyázzatok, hogy kegyességteket ne gyakoroljátok az emberek előtt azért, hogy lássanak titeket, mert különben nem lesz jutalmatok mennyei Atyátoknál. Amikor alamizsnát osztogatsz, ne kürtöltess magad előtt, mint ahogyan a képmutatók szoktak a zsinagógákban és az utcákon, hogy dicséretet nyerjenek az emberektől. Bizony mondom nektek, elvették a jutalmukat. Amikor te osztogatsz alamizsnát, ne tudja a balkezed, mit . cselekszik a jobb, hogy alamizsnálkodásod titokban maradjon. Akkor Atyád, aki látja a rejtett dolgokat is, megfizet majd neked. A tanítványok új, a farizeusokénál jobb, tökéletesebb igazsága kell, hogy gyökeresen újjá alakítsa a felebaráthoz való viszonyt, a testvérekkel való együttélésben tanúsított magatartást, amint azt az 5,21—48. példái mutatták. De éppen így kell gyökeresen újra formálnia Istennel szemben tanúsított magatartásunkat, kegyességünket. Erről szól 6,1—18. Ez a szakasz három egyformán felépített strófát foglal magában a jótékonyságról (2—4 vs.), az imádko-