Karner Károly: Máté evangéliuma (Sopron, 1935)

Máté evangéliuma magyarázata - Jézus szenvedése és halála

191 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66 57 58 61 6Í 63, b' 6! Józsefnek anyja jelen voltak Jézus eltemetésénél is, v. ö. 27, 61. Ugyanők tanúi a húsvéti történetnek, v. ö. 28. 1. A Zebedeus-fiak, azaz Jakab és János apostolok anyja, akit valószínűleg Saloménak hívtak, testvére volt Máriának, Jézus anyjának; v. ö. Márk 15,40; Ján 19,25. 27, 57—66: Jézus eltemetése és a sírőrség; v. ö. Márk 15,42—47; Luk 23,50-55; Ján 19,38—42. Mikor már beesteledett, egy Arimatiából származó gazdag ember, név szerint József jött oda, aki maga is tanítványa volt Jézusnak. Ez bement Pilátushoz és elkérte Jézus testét. Erre Pilátus meghagyta, hogy adják ki neki. S József vette a testet, tiszta gyolcsba göngyölte és el­helyezte saját új sírjába, melyet a sziklába vágatott. S miután a sír szájához egy nagy követ hengerített, eltávozott. Ott volt pedig a Mag­dalából való Mária és a másik Mária, akik a sírral szemben ültek. A következő napon, mely a péntek után következik, összegyűltek a papi fejedelmek és a farizeusok Pilátusnál s így szóltak: Uram, gon­dolunk arra, hogy ez a csaló még életében azt mondotta: „Három nap múlva feltámadok!" Azért intézkedj, hogy a sírt a harmadik napig őrizzék, nehogy tanítványai eljővén ellopják őt s azt mondják a nép­nek: „Feltámadott a halálból!" S az utolsó csalás rosszabb lesz az elsőnél! Pilátus azt felelte nekik: Az őrséget megadom, menjetek, őriz­zétek, amennyire tudjátok! Erre azok eltávozva, őrséggel őriztették a sírt és lepecsételték a követ. Zsidó szokás szerint a halottakat még haláluk napján eltemették, a ki­végzettekre nézve pedig V. Móz 21,23 kimondottan így rendelkezett. Az utób­biakat nem szokták «atyáik sírjába» temetni, hanem a törvényszék rendelket­zésére álló sírkamrák egyikébe. Itt hagyták a tetemeket, míg a lágy részek el nem porladtak, azután a csontokat összegyűjtötték és a családi sírokba temet­ték. Római jogszokás szerint viszont a hozzátartozók elkérhették a kivégzettek 1 holttestét. Hnnek alapján fordult Arimaüai József kérésével Pilátushoz. Arimatiai József valószínűleg a Lydda közelében fekvő Ramalhaimból származott, de gazdag jeruzsálemi lakos volt, Márk 15, 43 szerint a szinedrium tagja s Jézus tanít­' vánva. József a holttestet, mint az akkoriban szokásban volt, tiszta gyolcsba takarta s úgy helyezte saját, új sírjába. A sír Ján 19,41 szerint egy közeli kertben volt. A sziklába vájt sírokban a tetemeket kőpadokra helyezték és a sírüregei nagy lapos kővel zárták le, melyet az e célra készült járatban ltehe­tett mozgatni. József a temetés után eltávozott, de két asszony, a Magdalából szár­mazó Mária és a «másik» Mária (v. ö. 27,56), zsidó szokásnak megfelelően a sírnál maradt. > Az evangélista ehhez hozzáfűzi, hogy a nép vezetői, pontosabban írás­tudók és farizeusok nem elégedtek meg azzal, hogy Jézust kivégezték, hanem l Pilátushoz fordultak a sír őriztetése végett. Feltételezik, hogy a Jézus föllépése által előidézett mozgalom halálával nem szűnik meg, hanem hogy a tanítványok a megholt feltámadásának hazúg híresztelésével tovább /szítják a messiási várakozások tüzét. így azután az «utolsó csalás», t. i. a Jézus (feltámadásáról szóló híresztelés még rosszabb lesz, mint az «első», t. i. Jézusnak az az igénye, 5 hogy ő a Messiás. Pilátus ugyan Jézus halálával elintézettnek tekinti a moz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom