Karner Károly: Máté evangéliuma (Sopron, 1935)
Máté evangéliuma magyarázata - Jézus Jeruzsálemben
170 41 42 43 44 45 46 31 32 34 41 46 kedtetek eggyel az én legkisebb testvér eUn közül, velem cselekedtétek. Azután majd azokhoz is szól, akik balkéz felöl állanak: Távozzatok tőlem, ti átkozottak, az örök tűzbe, amely készen van a Sátán s az ő angyalai számára! Mert éheztem, de nem adtatok ennem, szomjaztam, de nem adtatok innom, idegen voltam, de nem fogadtatok be, mezítelen voltam, de nem ruháztatok fel, beteg voltam és fogoly, de nem látogattatok meg. Akkor majd felelnek ezek is s mondják: Uram, mikor láttunk téged éhezni vagy szomjazni vagy idegenként vagy mezítelenül vagy betegen vagy fogolynak, s nem szolgáltunk téged? Akkor majd válaszol nekik s azt mondja: Bizony mondom nektek, valahányszor nem cselekedtetek így eggyel e legkisebbek közül, velem sem cselekedtétek. Akkor majd elmennek ezek az örök gyötrelemre, az igazak pedig az örök életre. Az eszchatologiai beszédet egy nagyszabású kép zárja le, amelynek tárgya az utolsó ítélet. Az ítélőbíró az eljövendő Emberfia, a Krisztus, aki mennyei dicsőségében angyalaival jön el s isteni dicsőségének trónusára ül (v. ö. Jel 20, 11), az angyalok pedig összegyűjtik előtte a népeket. A kifejezés alapján a pogány népekre lehetne gondolni, de a következők szerint mégis keresztyénekről van szó. Hogy az utolsó ítélet a dicsőségében eljövendő «Emberfiá»-nak, a Krisztusnak a kezében van, az az evangéliumok ismételten kifejezett meggyőződése (v. ö. pl. Mát 16,27; 19,28; Márk 8,38; Luk 9,26). Jézus itt sem írja le színes képpel, hogyan jön el Krisztus s hogyan gyűjtik össze trónusa előtt az angyalok a népeket. Amit az eszchatologiai beszéd folyamán ismételten megfigyelhettünk, az ,áll itt is. Jézus az ítéletet az írásból vett képekkel és fogalmakkal állítja tanítványai szeme elé. A Bíró elkülöníti egymástól a juhokat és kecskéket (v. ö. Ez 34, 17), az igazakat és gonoszokat. Amazokat áldásával a vel)e való közösség boldogságának örök életére hívja el, hogy örökségül vegyék a «Királyságot», melyet az Atya a világ teremtése óta készített meg nekik. Az örök élet Isten királyságának üdvösségében való részesedés, élet Isten akaratának teljesítésében és élet Isten örökkévalóságában. Viszont a gonoszokat, akik Isten átka alatt vannak, elküldi az «örök tüz»-re, a Sátánnak és angyalainak osztályrésze a kárhozat. Az «őrök tűz» képies kifejezés, mely a kárhozatot «örök gyötrelem»-nek, vagy pontosabban örök «büntetésinek mondja. (Hasonló képies kifejezéseket találunk pl. v. ö. Mát 3; 12; Luk 16,24-ben!). A késői zsidóság a gyehennál általában olyan helynek gondolta, ahol az elkárhozottak tűzben gyötrődnek (v. ö. pl. Énók 90,26—27; 54,1—2; IV. Esdr 7,36; Báruk-Apk 85,13). Ez a felfogás szólal meg az Üjtestámentomban is. Az ítélet mértékéül — mint Jézus mondja, — az irgalmas szeretet legelemibb cselekedetei szolgálnak. Üdvösséget ígér azoknak, akik irgalmasságot gyakorolnak az Emberfián s kárhozattal sújtja azokat, akik az irgalmasság cselekedeteit megtagadták tőle. Pontosabban Jézus azt mondja, hogy akik az irgalmasság cselekedeteit végezték, azok rajta gyakoroltak irgalmasságot s akik a nyomorultaktól megtagadták a felebaráti szeretet segítő kezét, azok tőle tagadták meg az irgalmasságot. Első pillanatra azt Iehetn2 gondolni, hogy Jézus itt azt teszi az üdvösség feltételévé, amit «humaiútás»-nak szoktunk mondani, vagyis az emberbaráti szeretetnek jószívből fakadó gyakorlását. «Ami szeretetet cselekesznek az emberek, azt Jézus hajlandó
