Karner Károly: Máté evangéliuma (Sopron, 1935)

Máté evangéliuma magyarázata - Jézus Jeruzsálemben

151 24 25 26 28 29 30 31 32 34 35 36 37 szavaiban csillan fel az örök élet reménye. Sajátos tartalmat a l'eltámadáshit azzal nyert, hogy szoros kapcsolatba került a messiási reménnyel: a Messiás ad az igazaknak enni az élet fájából (Test Levi 18), a messiási üdvkor pedig nem fejlődhetik ki teljesen a halottak feltámadása és az ítélet nélkül. A szadduceusok idézik Mózes rendelkezését, amely szerint, ha valamely izraeüta férfiú utód nélkül hal el, akkor e férfi testvére vegye el a hátrahagyott özvegyet s az ezen házasságból született elsőszülött legyen az elhúnytnak utóda. Ezt a rendelkezést szemléltetik a szadduceusok egy megtörtént, vagy talán inkább kigondolt esettel, mely szerint egy asszony a törvény értelmében akár hét férfinak is lehet a felesége. «A feltámadás idején», azaz, ha Isten királyságában elkövetkezik a feltámadás. — kérdik a szadduceusok, — vájjon melyiknek lesz ez az asszony a felesége ? Evvel a példával, ¡11. kérdéssel lehetetlennek akarják minősíteni a feltámadáshitet, mert hiszen ez az asszony nem lehet egyszerre mind a hét férfi felesége, holott jog szerint, a törvény értelmében annak kellene lennie. Ilyenformán a feltámadáshit ellentétben van a törvénnyel s .ez egyúttal azt is jelenti, hogy helytelen. Jézus felelete visszautasítja ezt a következtetést és pedig azért, mivel a szadduceusok nem ismerik sem az írást, sem Isten hatalmát. Istennek van hatalma arra, hogy újjá teremtse az embert. A feltámadáshit ellen így csak azok érvelhetnek, akik a feltámadást olyan formán képzelik el, hogy az földi életünk egyszerű folytatása, meghosszabbítása a végtelenbe, ha talán dicsőségesebb formában is. A zsidó írástudók nem győzik elég élénk és sokszor vaskos színekkel kifesteni a messiási birodalom dicsőségét. Rabban Gamliel pl., aki Kr. u. 90 körül élt, azt állította, hogy a messiási korban az asszonyok majd naponta szülnek (Sabbath 30 b); egy másik írástudó arról álmodozott, hogy minden izraelitának majd 600.000 fia lesz i'Mekh. Ex 19,6; v. ö. Billerbeck IV, 891,957. lpk). Ez a fellámadáshil valóban ellentétben van az írással, de súlyos fogyatkozása éppen az, hogy nem számol «Isten hatalmával». Istennek hatalma van arra, hogy újjá teremtse a világot, újjá teremtse az embert is. Ennél: az újjá teremtésnek a bizonysága, hogy az új világban megszűnik a nősülés és férjhezmenés s a feltámadottak, olyanok lesznek, mint a mennyei angyalok. De ha a szadduceusok tagadják a feltámadás valóságát, akkor «nem ismerik az írásokat». Az írás Istenről, mint a pátriárkák Istenéről beszél, s mái- ez is matatja, hogy a szadduceusok tanítása helytelen. Amikor Isten Mózesnek így nyilatkoztatja ki inagát (II. Móz 3, 6), akkor ezzel arról tesz bizonyságot, hogy «élőknek Istene». Mert Isten Mózesnek azt mondja, hogy Ábrahámnak, Izsáknak és Jákobnak Istene, jóllehel az ősatyák akkor már rég sírban voltak Ez nem azt jelenti, hogy ő az az Isten, akihez egykor az ősatyák imádkoztak. Ez esetben t. i. «holtak» Istene volna. Nem, Isten még akkor is, amikor Mózesnek kinyilatkoztatja magát, Ábrahámnak, Izsáknak és Jákobnak Istene. Vagyis az ősatyák Istennél élnek. Akiknek Istenévé lett, azok részesülnek Isten életében. Ezért ő «élőknek Istene». Mivel az élők Istene, azért élete kifogyhatatlan s örökkévaló gazdagsággal árad ki mindazokra, akik az övéi. 22, 34- 40: A nagy parancsolat; v. ö. Márk 12,28-31; Luk 10,25—28. Mikor a farizeusok hallották, hogy a szadduceusokat elnémította, összegyülekeztek. S egy törvénytudó közülük kísértő szándékkal azt kérdezte tőle: Mester, melyik parancsolat nagy a törvényben ? ő pedig azt mondta neki: „Szeresd a te Uradat, Istenedet teljes szívedből,