Karner Károly: Halhatatlanság vagy feltámadás? (Győr, 1943)

II. „A lélek halhatatlansága."

29, Isten nekünk, a Tőle elszakadottaknak, a bfln miatt kárhozatot érdemlő, halálra méltó embereknek ingyen kegyelméből, Jézusért örök életet ad és Jézus feltámadásának a részeseivé tesz, amikor majd bennünket is kihív a sírból és Krisztus „elváltoztatja a mi nyomorúságos testünket, hogy hasonló legyen az ő dicsőséges testéhez" (Fi!. 3, 20). Feltámadás és új teremtés. A feltámadás Isten teremtő cselekedete. Ahogyan egykor „legyen" szavával alkotta a világot és formálta az embert, úgy részesít bennünket örök életben teremtő szava, cselekedete által. „Az Isten, aki szólt: a setétségből világosság ragyogjon, Ö gyújtott világosságot szívünkben" (II. Kor. 4, 6). Ezért, „aki Krisztusban van, új teremtés az" (II. Kor. 5, 17). Istennek mindeneket újjáteremtő hatalma nyilatkozik meg már akkor is, amikor Szentlelke által új életet munkál bennünk. Ez az újjáteremtő hatalma teljesedik majd ki akkor, amikor majd egykor előhív bennünket a sírból. Pál apostol azt mondja: „amit te vetsz, nem elevenedik meg". Isten ád

1 testet. (I. Kor. 15, 35—38.) Amikor itt az apostol „test"-ről beszél, akkor is az egész emberre gondol, mivel nem ismeri a „görög" dualisztikus gondolkodást. Ezért is szólhat arról, hogy ami romlandóságban, gyalázatosságban, erőtelenségben vettetik el — ez éppen a halál martalékává lett bűnös ember, — azt támasztja fel Isten romolhatatlanságban, dicsőségben és erőben (I. Kor. 15, 42—43). A feltámasztás Isten teremtő aktusa, mely az egész embert eleveníti meg. Az Apostoli Hitvallás nem azért beszél a „test"-nek (görögül „sarx") feltámadásáról, mivel Isten egykor majd csak a testet támasztja fel, holott a léleknek nincs szüksége arra, hogy vele valami is történjék, mivel az halhatatlan, annak úgv is van önmagában élete. Ellenkezőleg az Apostoli Hitvallás ezzel a kifejezéssel tiltakozik a keresztyén feltámadáshitnek minden görögös elspiritualizálása ellen, minden olyan vélemény ellen, amely azt gondolja, hogy Isten cselekedete egyoldalúan csak a „lélek"-re vonatkozik és a testet megveti. A feltámadás az egész emberre vonatkozik. A feltámadáshitnek e mellett az alapvető értelme mellett másodrendű kérdés, hogy az egykor majd hogyan megy végbe. Erről az Újszövetség, nevezetesen Pál apostol csak képekben beszél. Ezek a képek éppen azt akarják mondani, hogy Isten az egész embert támasztja fel, az egész embernek ad életet. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy ugyanaz az ember támad fel, aki meghalt. Feltámad személyes egész voltában, mint Istennek egyszeri, soha meg nem ismétlődő gondolata és él új Isten által adott, a Szentlélek által munkált „pneumatikus" testben. Legyen elég ennyi. Annak az Istennek, aki ezt a csodálatosan tökéletes világot alkotta, van és lesz hatalma arra, hogy minden emberi elképzelésen túl, beváltsa és megvalósítsa ígéretét. Halhatatlanság vagy feltámadás? Mi ehhez az ígérethez ragaszkodunk. Ezt az evangéliumot, ennek az evangéliumnak az ígéretét kell hirdetnünk. Hirdetnünk kell úgy, ahogyan és amilyen jól csak a titkait megismerjük. Ma élesebb a fülünk annak a meghallására, amivel a görög gondolkodásból származó fogalmak elhomályosították az evangélium eredeti üzenetét. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy