Karner Károly: Bevezetés a teológiába (Budapest, 1954)
III. rész. A teológiai tudományok - I. szakasz. Az írásmagyarázati teológia - 2. fejezet. A Szentírás, mint az írásmagyarázat tárgya
Ezt az inspiráció-tant egyes dogmatikusok olyan szigorú következetességgel fejtették ki, hogy állításuk szerint az ószövetségi bibliai szövegnek még a magánhangzóit (az ú. n. punctatio-t) is a Szentlélek ihlette. Ez a tanítás első sorban reformátusoknál található meg, pl. a nagyihírű hebraistáknál, az id. Buxtorf Jánosnál (1564—1629) és fiánál, az ifj. Buxtorf Jánosnál (1599— 1664, mindkettő baseli professzor volt). így nyilatkozik a Formula consensus Helvetici c. hitvallás (1675) is. De hasonló véleményen volt a fentemlített nagyhírű lutheránus dogmatikus, Gerhard János is. \ Szentírás csalhatatlansága A Szentírásnak az ihletettségéből következik e dogmatikusok szerint annak a csalhatatlansága, pontosabban, hogy mentes minden tévedéstől. Egész tartalma és annak minden mozzanata, részecskéje igaz, hibátlan és tévedésektől mentes. „Amit Isten kinyilatkoztatott, az csalhatatlanul igaz". Quenstedt szerint: „Az eredeti Szentírás csalhatatlanul igaz és mentes minden tévedéstől. Vagy másként: nincs benne semmi, ami hamis volna, még csak a legkisebb tévedés sincs benne sem tárgyi vonatkozásban, sem a szavakban. Mindent összevéve, de az egyes adatok is. amelyek benne ránk maradtak, a legteljesebb mértékben igazak, legyenek akár erkölcsi tanítások, akár történeti, kronológiai, topográfiai vagy nevekre vonatkozó adatok. A Szentlélek segítő társainak nem lehet és nem szabad semmiféle tudatlanságot, gondatlanságot vagy feledékenységet, de még csak emlékezetbeli tévedést sem tulajdonítani az írásbafoglalásnál". 1 5 Az inspiráció-tannak ez az értelmezése tette lehetővé, hogy a Szentírásban található minden történeti, földrajzi stb. adatot közvetlenül használtak fel nemcsak teológiai, hanem profán vonatkozásban is. így pl. ennek alapján kiszámították a világ teremtésének az évét, megrajzolták az Eden-kert térképét, stb. .Papiros-pápa" Az ó-protestáns dogmatikusok az inspiráció-tant egyre részletesebben, de egyre merevebben is fejtették ki. Kétségtelen, hogy a dogmatikusok evvel a megmerevült inspiráció-tannal egyre messzebbre távolodtak a reformátorok, főként Luther gondolkodásától. Megfeledkeztek arról, hogy a Szentírás nem betűje szerint „ige", — hiszen „a betű öl" (2. Kor. 3, 6), — hanem annyiban, amennyiben — Luther szava szerint — „Krisztust hirdeti". Az ó-protestáns inspiráció-tan merevebb volt a katolikus egyház tanításánál is. A Szentírás a protestáns egyházak94
