Karner Károly: Bevezetés a teológiába (Budapest, 1954)
II. rész. A keresztyén teológia - 4. fejezet. Az új alapvetés: a „modem teológia"
e váltság által válik Istenhez való viszonyunk helyessé, szabadul meg függőségi érzésünk minden tökéletlenségtől, bizonytalanságtól és zavaró mozzanattól. 2 1 Schleiermacher teológiai alapvetésének ez a vázlatos áttekintése is érzékelteti annak a jelentőségét. A teológia tárgya többé nem az „istenismeret", a cognitio Dei. Ezért a teológia létjogosultsága többé nem függ attól, hogy ismerőképességünk meg tudja-e ismerni Istent vagy éppenséggel tudjuk-e bizonyítani, hogy „van Isten". De a keresztyénség nem is zsugorodik össze etikává, vallása pedig „morállá". A vallás „a közvetlen tudat meghatározottsága" s mint ilyen a feltétlen függés érzésében Istennel való viszony. Ha a „közvetlen öntudat" teljes és nem torzult el, akkor nem lehet meg a feltétlen függés érzése, vagyis az Istennel való viszony nélkül: emberi egzisztenciánk csak akkor igaz és teljes, ha viszonyban vagyunk Istennel, ha van „vallásunk". Emberi mivoltunk csak az Istennel való viszonyunkban teljesedik ki. Éppen ez biztosítja a teológia helyét a tudományok sorában is: tárgya a „vallás", pontosabban a „kegyesség", mint a „közvetlen öntudat meghatározottsága", vagyis ember-voltunknak egész lelki életünket átfogó és hordozó alaphatározmánya. A keresztyén teológia tárgya tehát a kegyesség abban a formában, ahogyan az keresztyén vallásos átélésben mint keresztyén „hit" jelentkezik. A hagyományos értelemben vett teológia mint scientia Dei így formálódik át a keresztyén hit tudományává: „hittudománnyá". 2 2 A teológia niint „pozitív tudomány" Amikor Schleiermacher a teológiát átformálta „hittudomány"-ny4 és ilyen értelemben alapozta meg, nem az egyes hívő személyes hittudatát és egyéni kegyességét tette gondolkodása középpontjába. A teológia szerinte „pozitív tudomány". Ez azt jelenti: olyan tudomány, amelyre „gyakorlati feladat megoldásánál van szükség". Mivel Schleiermacher a vallás általános fogalmából indul ki, azért a vallás egyetemes fogalmi feltárása is a filozófia vagy pontosabban a „filozófiai teológia" körébe tartozik. Ehhez kapcsolódik és erre támaszkodik a ke'resztyén teológia, amely tárgyát, ia keresztyén vallást mindig a hívők közösségéhez való viszonyulásában ragadja meg és fejti ki. Éppen ezért „pozitív" (vagyis nem „spekulativ", filozófiai) tudomány a teológia: mindig vonatkozásban van az egyházra. „A teológia mindazoknak az ismereteknek és szabályoknak az összessége, amelyek nélkül nem lehetséges a keresztyén egyház összhangzatos vezetése, azaz a keresztyén egyházkormányzat", — mondja Sehleiermacher. 2 3 Helyes értelemben tehát a teo4«
