Karner Károly: Bevezetés a teológiába (Budapest, 1954)

III. rész. A teológiai tudományok - III. szakasz. A rendszeres teológia - 2. fejezet. A rendszeres teológia alapjellege

az értelemben, hogy belőle azt fogadja el igaznak, amit a saját átélésével tud igazolni. A keresztyén tanítás mértéke Már hangsúlyoztuk, hogy az egyház a keresztyén tanítást nem önmagából vagy autonómmá lett hitéből meríti, hanem a kinyilatkoztatásból. Ezért a rendszeres teológiának, amely az egyház tanítását kifejti és rendszeres alakban összefoglalja, ezt α tanítást állandóan hozzá kell mérnie a kinyilatkoztatáshoz és azt igazolnia kell a kinyilatkoztatás világításánál. A rendszeres teológiának tehát az egyház tanítására nézve az egyházban állandóan kritikai feladatot kell teljesítenie. A rendszeres teológiában mutatkozik meg leginkább a teo lógia konfesszionális jellege. Azonban minél élénkebb a rendszeres teológia munkája, minél elevenebb benne az igazság megismerésére való törekvés, minél nagyobb a felelősségtudata a kinyilatkoztatáshoz való viszonyban, annál kevésbbé nyilvánulhat konfesszionális jellege az egyházi tanítás magabiztos elismétlésében. A helyes konfesszionalizmus inkább abban az eleven kritikai magatartásban fog jelentkezni, amelynél fogva a keresztyén tanítást állandóan hozzáméri a kinyilatkoztatáshoz. Amikor a rendszeres teológia az egyház tanítását a kinyilatkoztatás mértéke alá veti, akkor el tudja kerülni azt a kísértést és veszedelmet is, hogy spekulatív úton nyert vagy autonom istenismeret kifejtésévé váljon. Helyes úton a rendszeres teológia akkor jár, ha a kinyilatkoztatást közvetítette, tehát hitbeli megismerés alapján fejti ki az egyház tanítását. Ez a hitbeli megismerés különbözteti meg a rendszeres teológiát a vallásfilozófiától. A vallásfilozófiát az jellemzi, hogy a vallásos ismerés számára feltáruló eszmei tartalom autonom rendszerezésére törekszik. A rendszeres teológia ezzel szemben csak a hitbeli megismerés alapján állhat. A rendszeres teológia szolgálata a teologia többi ágai felé Mondottuk, hogy a rendszeres teológia munkájának az előfeltétele az írásmagyarázati és történeti teológia munkája. Viszont a rendszeres teológia munkája is megtermékenyíti a teológiai tudományok többi ágait, és azoknak útbaigazítással is szolgál. A rendszeres teológia emlékezteti az írásmagyarázati és a történeti teológiát tulajdonképeni feladatára és teológiai jellegére. A rendszeres teológia szolgálata nélkül az írásmagyarázat könnyen abba a veszedelembe kerülne, hogy elveszik az Írás történeti-filológiai értelmezésében, az egyháztörténetet pedig az a veszedelem fenyegeti, hogy az egyetemes történelem egyik ágává szűkül. 166