Karner Károly: Bevezetés a teológiába (Budapest, 1954)

III. rész. A teológiai tudományok - III. szakasz. A rendszeres teológia - 1. fejezet. A rendszeres teológia és felosztása

III. SZAKASZ A rendszeres teológia 1. FEJEZET A rendszeres teológia és felosztása „Rendszeres teológiának" nevezzük azokat a teológiai tudományágakat, amelyeknek tárgya a keresztyén tanítás és feladata a keresztyén tanítás összefüggő, rendszeres kifejtése. A keresztyén tanítás két főirányban ágazik el. Egyfelől kifejti azt, amit Isten Krisztusban váltságként szerzett az ő hépe számára, másfelől pedig elénk tárja "Isten követelő akaratát, melyet az erkölcsi törvényben nyilatkoztatott ki. A keresztyén tanításnak ez a két főága még különleges módosulást nyerhet két irányban. Az egyik módosulás akkor van előttünk, amikor a gyülekezet feleletet keres azokra a kérdésekre, melyeket a világ részben mint a valóságismerés során támadt kérdéseket intéz az egyházhoz, részben pedig hitetlensége miatt támadásként intéz az egyház ellen. Ismét más irányt vesz a keresztyén tanítás akkor, amikor az igazság kérdését vetjük fel más keresztyén felekezetek tanítására nézve és a saját egyházunk tanítását igazolni, a többi keresztyén felekezet tanításának a helytelenségét pedig kimutatni törekszünk. Végül a rendszeres teológia tárgyörébe tartozik az a feladat is, amikor a felekezetekre szakadt keresztyénség tanításának az egységét és a részekre tagolódott keresztyénség egysége visszaállításának módozatait keressük. Az elmondottak alapján alakul ki a rendszeres teológia tudományszakainak a felosztása: 1. dogmatika („keresztyén hittan"), 2. keresztyén etika („keresztyén erkölcstan"), 3. apologetika („a keresztyén hit védelme"), 4. polemika, és végül 5. oekumenika. 31 Bevezetés a teológiába. 161