Karner Károly: Bevezetés a teológiába (Budapest, 1954)

III. rész. A teológiai tudományok - II. szakasz. Az egyháztörténeti teológia - 2. fejezet. Az egyháztörténet feladata, módszere és teológiai jellege

meg, vagy ha a középkori vallásos élet jelenségeire (pl. szentek tisztelete, búcsújárások, stb.) későbbi gondolkodás etikai mértékét alkalmazzuk s abból ítélünk kedvezően vagy kedvezőtlenül, stb. Hogy a felekezeti történetírás számára is valóban lehetséges az objektivitás, azt az egyháztörténetírásnak nem egy szép példája mutatja és kimutatható a felekezetközi helyzet szempontjából kényes témák vizsgálatánál is. Ilyen szempontból említhető meg Assisi Ferenc kiváló életrajza a francia protestáns tudós. Sabotier Pál tollából. Az egyháztörténet forrásai. A történeti teológia kutatásainak az anyagát a történeti forrásckból meríti. „Források"-nak mindazokat az akár írott, akár pedig egyéb emlékeket nevezzük, amelyek a vizsgált eseménvre vagy jelenségre vonatkoznak. Meg szoktunk különböztetni közvetlen és közvetett forrásokat. Közvetlen vagy elsődleges források a vizsgált esemény vagy jelenség ránk maradt emlékei. Luther iratai pl. teológiájának elsődleges forrásai; a zsinatok ránk maradt jegyzőkönyvei, aktái és határozatai közvetlen vagy elsődleges források a zsinatok történetére és határozataira vonatkozólag, stb. Közvetett vagy másodlagos forrásoknak nevezzük az egykorú és későbbi tudósításokat, visszaemlékezéseket vagy hagyományokat valamely eseményre vagy jelenségre vonatkozólag. így pl. Luthernek a wormsi birodalmi gyűlés előtt való megjelenésére és kihallgatására vonatkozó röpirat vagy akár szemtanú tudósítása is-éppen úgy másodlagos forrás, mint ugyanerre vonatkozólag a nemszemtanu kortársnak a leírása vagy esetleg erre az eseményre vonatkozó későbbi visszaemlékezés vagy leírás. Ugyanígy Luthernek valamely kortársától származó leírás Luther házirendjéről, életszokásairól, munkavégzéséről, életkörülményeiről stb. a Luther életére vonatkozó másodlagos források közé számít. Ugyanígy Pál apostolra és teológiájára nézve reánk maradt levelei közvetlen és elsődleges források, míg a Cselekedetek könyvének a tudósítása az apostol missziói útjairól, igehirdetéséről másodlagos és közvetett forrás. A közvetlen és közvetett források közt való különbségtétel magában véve még nem értékítélet: másodlagos források is lehetnek egyenrangúak az elsődlegesekkel. Viszont igen sokszor a másodlagos források máris csökkentett értékűek. A történeti források közé számítanak nemcsak az írott emlékek, hanem minden egyéb valamely eseményre vagy jelenségre vonatkozó emlék is. Ilyenek pl. az építészeti és egyéb monumentális emlékek, mint katakombák, templomok, síremlékek, 146